Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Csipetnyi tudomány - Hány évesen gyújtott rá először?

Életmód

2007-03-01


Tudunk róla, hogy bármilyen kevés cigarettát szívott valaki, bármilyen régen leszokott már, de ha a dohányzást gyermek, vagy kamaszkorban kezdte, komolyan megnő a tüdőrák kialakulásának veszélye?

Vajon azt tudjuk-e, hogy egy szál cigarettával hány féle mérget juttatunk a tüdőnkbe? A lista hosszú, csak párat sorolok fel: fenol, katekol, hidrokinon, benzantracén, benzpirén, valamennyi egyenként is rákkeltő, karcinogén hatású. Ezek az anyagok képesek a DNS-ünkhöz kötődni, annak szerkezetét deformálni és természetes működését megzavarni: sejtjeink működésében hibák jelennek meg. Ezek a hibák szabályozatlan osztódáshoz, daganatsejtek megjelenéséhez, végül tüdőrákhoz vezethetnek. Létezik olyan kísérleti módszer, amellyel a kutatók képesek vérből kimutatni ezeket a DNS-ben létrejött, dohányzás okozta károsodásokat. Ezzel a speciális módszerrel egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés hibát találtak azok DNS-ében, akik sohasem dohányoztak, lényegesen több volt a károsodás a már leszokottak körében, de a legmagasabb értékeket a jelenleg is dohányzóknál mérték. A következtetés egyértelmű: érdemes leszokni a dohányzásról, hiszen - ha többé nem gyújtunk rá - a dohányfüst okozta sejtkárosodásokat szervezetünk még képes kijavítani. Sajnos ez a megállapítás csak azokra a volt dohányosokra igaz, akik felnőtt korban gyújtottak rá először. Ha gyermek, vagy kamaszkorban szokott rá valaki a cigarettára, a hibás DNS-ek száma hosszú idő elteltével is változatlanul nagyon magas marad: a tüdőrák kialakulásának kockázata évtizedek múltán is fennáll. Ez azt jelenti, hogy egy 40-45 éves ember akkor is megbetegedhet dohányzás okozta tüdőrákban, ha már 20-25 éve nem gyújtott rá. Valami olyasmi történhet egy dohányzó gyermek tüdejében, ami talán örökre károsítja azt. Ha orvosunk felméri általános egészségi állapotunkat, biztosan megkérdi, napi hány szál cigarettát szívunk, vagy ha már nem dohányzunk, akkor mikor szoktunk le. Ezen túl első kérdése kell, hogy legyen: „hány évesen gyújtott rá először?”
 Miért tűnhetnek el idővel a DNS-károsodások, ha a dohányzást felnőtt korban kezdtük, majd leszoktunk? A tüdőben léteznek olyan folyamatok, amelyek képesek kijavítani a dohányfüst okozta sejtkárosodásokat, ezek azonban nem működnek megfelelően a fiatal, fejlődő tüdőszövetben. Ennek okát valószínűleg az emberi tüdő fejlődésében kell keresnünk: a tüdőszövetben serdülőkorban hirtelen megindult sejtosztódáskor megbomolhat az addigi egyensúly a sejtek száma és a sejteket méregtelenítő folyamatok között, és ezzel életre szólóan károsodhat a fiatal dohányzók szervezete.
Laboratóriumi vizsgálatok, statisztikai elemzések adatai természetesen nem egyes emberekre vonatkoznak, szó sincs arról, hogy mindenki, aki valaha kamaszként rágyújtott, tüdőrák áldozata lesz. Az új tudományos eredmények mindössze arra figyelmeztetnek, hogy a dohányzás, de különösen a gyermekkori dohányzás komolyan megnöveli a betegség kialakulásának kockázatát. Ez éppen elég ok arra, hogy megpróbáljuk gyermekeinket visszatartani az első szál cigarettától, amit olyan könnyen követ majd a többi!

Várkonyi Andrea
népegészségügyi szakember


Vissza