Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Nem lehet az építési engedély feltétele a teljes közművesítettség

Gazdasági rovat > Budaörs

2016-01-04


Az önkormányzat ilyen előírást tartalmazó helyi építési szabályzatai ellentétesek az építési törvénnyel a Kúria eseti döntése szerint. Ami a tényállást illeti, a Pest Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívással élt a budaörsi önkormányzat egyik helyi építési szabályzatáról szóló rendeletével kapcsolatban.

A képviselő-testület a törvényességi felhívásban foglaltakat határozatban utasította el. Ez után a kormányhivatal értékelése szerint az önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, a jogszabálysértést nem szüntette meg, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult.

Az indítvány tartalma

A kormányhivatal kifogásolta, hogy az önkormányzati rendelet előírásai a benne megjelölt építési övezetekben az építési engedély kiadását teljes közművesítettséghez kötötték. Bár a 312/2012. (XI. 8.) számú kormányrendelet alapján az építési tevékenység végzésére főszabályként az építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni, az önkormányzati rendeletben foglalt többletkritérium azonban a kormányrendelet szerint csak az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges [Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés e) pont ec) alpont]. Az Alaptörvény értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Ezt a szabályt sérti, hogy az önkormányzat olyan többletkövetelményt fűz az építési engedélyhez, ami magasabb szintű jogszabályban csak a használatbavétel során előírás. Mindezek alapján a kormányhivatal álláspontja szerint nem köthető az építési engedély a közműellátás meglétéhez.

Az önkormányzat állásfoglalása

Budaörs álláspontja szerint a belterületbe vont terület (szőlő és gyümölcsös) vízmosásokkal teli, rendezetlen közterület (szűkös terület, részlegesen hiányzik a kiépített út- és közműhálózat), s mint ilyen alkalmatlan ingatlanokkal való beépítésre és rendeltetésszerű használatra. Álláspontja szerint, mivel mindezekből kiindulva egyébként sem lenne teljesíthető a kormányrendelet által a használatba vételi engedélyhez fűzött közművesítettségre vonatkozó követelmény, önmagában az ingatlanfejlesztések beláthatatlan következményekkel járnának ezen a területen. Az önkormányzat a szabályozáshoz a megfelelő alapot az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) azon mondatában találta meg, miszerint újonnan beépítendő vagy jelentősen átépítendő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább… a közműellátás mértékét és módját [OTÉK 7. § (3) bekezdés 5. pontja].

A Kúria megállapításai

A Kúria legfőbb, eldöntendő kérdése tehát az volt: köthető-e az építési engedély megadásának feltételéhez a teljes közművesítettség megléte? A Kúria megállapította, hogy az önkormányzatoknak joga, de egyben kötelezettsége is a helyi építési szabályzat megalkotása (az építés helyi rendjének biztosítása érdekében). A települések a helyi építési szabályzatot azonban a központi jogszabályoknak megfelelően kötelesek megalkotni, a központi szabályoktól csak erre vonatkozó felhatalmazás esetén térhetnek el [lásd: építési törvény 36. § (1) bekezdés]. A Kúria már egy korábbi döntésében is leszögezte, hogy az építési törvény az utak, a közművek, a közlekedési hálózathoz való csatlakozás, illetve a közmű- és energiaellátás meglétét a használatbavételi engedély megkéréséhez, illetve az engedély megadásához köti. Ezért az önkormányzat az építés egy korábbi fázisában, az építési engedély megadásának időszakában nem teheti az engedély feltételévé a teljes közművesítettséget.

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során csupán az építésügyi hatóság vizsgálhatja azt (helyszíni szemle megtartása mellett), hogy a közműellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e. Tehát az építési engedélyezési eljárásban a közművesítettség nem feltétele az engedély kiadásának, pusztán annak vizsgálata szükséges, hogy a közműellátás a használatbavételi engedélyig biztosítható-e. Ez a vizsgálat nem azonos azzal, amikor a szabályozás már eleve az építési engedély feltételének írja elő a teljes közművesítettség meglétét.

A Kúria vizsgálta az önkormányzatnak az OTÉK-ra hivatkozó megállapításait is. A szabályozás szerint újonnan beépítendő vagy jelentősen átépítendő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább a közműellátás mértékét és módját. A Kúria kiemelte, az OTÉK szabályai nem arról szólnak, hogy az építési engedély megadásának a teljes közművesítettség meglétét feltételéül lehet szabni, abból ugyanis, hogy az önkormányzatoknak az egyes építési övezetekben a közműellátás mértékét és módját a helyi építési szabályzatban meg kell állapítaniuk, még nem következik, hogy ezt az építési engedélyek kiadásának feltételéül lehet állítani. Ezzel kapcsolatban a Kúria azt is kiemelte, hogy az OTÉK rendelkezései újonnan beépítendő vagy jelentősen átépítendő területekre vonatkoznak, míg az önkormányzati rendelet szabályai az építési övezetben új épület építésének, meglévő épület bővítésének, átalakításának a feltételeiről szól. A terület és az épület pedig nem azonos kategória, így csak látszólagos a szabályozási tartalom átfedése, más kérdést szabályoz e helyen az önkormányzati rendelet és mást az OTÉK.

Mindezek alapján a Kúria az önkormányzati rendelet kifogásolt részeit megsemmisítette.

Az ismertetett döntés a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5028/2015/7. határozata.

Mátyás ferenc/ügyvedvilag.hu


Vissza