Az újra polgármester Ráduly Róbert Külhoni Magyarságért díjat kapott
Panoráma > Budakeszi
2016-08-22
Két hónappal a választások után, a csíkszeredai városnapok alkalmából augusztus 5-én tartott ünnepi tanácsülésen letette a hivatali esküt Ráduly Róbert, a Budakeszivel testvérvárosi kapcsolatot ápoló székelyföldi város negyedik mandátumát kezdő polgármestere - jelentette a Maszol.ro. Az ünnepségen a budakeszi önkormányzat küldöttsége is részt vett. A polgármester nemzeti ünnepünk alkalmából Külhoni Magyarságért díjban részesült.
Az elöljárót azért nem iktatták be a városi tanács június 24-i alakuló ülésén, mert a bíróság - több más romániai önkormányzati vezetőhöz hasonlóan az ő esetében is - később küldte csak ki a végzést mandátuma igazolásáról.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeként megválasztott polgármester beiktatása alkalmával túlkapásnak minősítette a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ellene folytatott, tavaly áprilisban kezdett eljárását.
"Több mint méltatlan bánásmód volt. És szomorúan látom, hogy politikai képviseletünk még mindig igen csendes, pedig látnunk kell azt, hogy a marosvásárhelyi polgármesternél - akit hétmillió lejes sikkasztással vádolnak - nem volt házkutatás, és még mindig betölti a hivatalát" - adott hangot elégedetlenségének a polgármester. Hozzátette, saját kiállásának köszönheti, hogy ma már az ellene felhozott vádak csupán néhány száz lejről szólnak.
Terveiről azt mondta: nem az épületek felújításával, az utcák aszfaltozásával, hanem az emberekkel, családokkal, az intézményekkel, a neveléssel szeretne foglalkozni, hiszen a "tudást nem veheti el senki". Megjegyezte: nem biztos, hogy hagyják végigvinni a mandátumát, de addig is folytatja a munkát.
Ráduly Róbert ellen 2015 júniusának közepén emelt vádat a DNA, hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel gyanúsítva a székelyföldi város vezetőjét, aki a vádemelés nyomán lemondott polgármesteri mandátumáról. Az ügyészség szerint Ráduly azáltal követett el hivatali visszaélést, hogy a műemlékvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyva bocsátott ki építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar
Tudományegyetem csíkszeredai épületének a felújítására. A vád szerint a polgármester egy alkalommal magáncélra használta a polgármesteri hivatal gépkocsiját.
Ráduly Róbert a június 5-i önkormányzati választáson a leadott voksok kétharmadát megszerezve nyert újabb polgármesteri mandátumot. (MTI)
Kapcsolódó cikkünk: Jogerősen megszűnt a kényszerintézkedés Csíkszereda elöljárói ellen - 2016-03-21
Augusztus 19-én Budapesten adták át a Külhoni Magyarságért díjakat
Semjén Zsolt kiemelte, hogy a nemzeti ünnep alkalmából átadott kitüntetésnek három üzenete is van. Egyrészt jelenti a nagyszerű emberek értékelését, másrészt az adott nemzetrész elismerése, jelzése annak, hogy a magyar állam figyel rájuk, szereti, az egyetemes magyar nemzet meghatározó részének tekinti őket - jelentette ki Semjén Zsolt. A díjnak van egy politikai üzenete is, mégpedig az, hogy üldözött magyarjaink kezét nem engedjük el. A mostani kitüntetések politikai üzenete szándékolt és tudatos, ugyanis azok az "erdélyi barátaink" kapják az elismeréseket, "akiket koncepciós módon hurcoltak meg". Ezek az emberek magyarságukért üldöztetés szenvednek, és ezt azért csinálják velük, hogy megfélemlítsék a magyarságot: ne vállaljon közéleti szerepet. Semjén Zsolt kijelentette: világos jelzést küldünk barátainknak és ellenfeleinknek, hogy nem engedjük el az üldözött magyarok kezét.
Az ünnepségen tíz Külhoni Magyarság díjat adtak át, amelyet a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományoz a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért.
Idén kitüntetést kapott négy erdélyi politikus Antal Árpád András Sepsiszentgyörgy polgármestere, Mezei János Gyergyószentmiklós volt polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere és Szőke Domokos Csíkszereda alpolgármestere.
Tevékenységük méltatása mellett az is elhangzott, hogy Antal Árpád András ellen egy 2014 decemberi politikai nyilatkozata miatt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni igazgatóság bűnügyi eljárást kezdeményezet. Ezt 2016 májusában vádemelés nélkül zártak le. Mezei János ellen 2015 januárban indult korrupcióellenes ügyészségi vizsgálat, vádat emeltek ellene, de állítólagois tetteit azóta sem tudták bizonyítani. Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen 2015 áprilisában az országos korrupcióellenes ügyosztály vizsgálatot indított.
A négy kitüntetett nem tudott jelen lenni az ünnepségen, a díjakat később veszik majd át.
Díjat vehetett át a Felvidéken élő egyetlen jezsuita szerzetes, Puss Sándor, aki a Nagyszombati Jezsuita Rendház tagja. Az atya egész életét a nehéz sorsú emberek megsegítésének és a fiatalság nevelésének, tanításának szenteli. Puss Sándor a kárpátaljai, ezerötszáz lakosú - felerészben magyar ajkú közösségben - Ráton gyermekotthont alapított jezsuita társaival.
Kitüntették Zelei Miklós írót, aki 1994-ben kezdte kutatni a második világháború végén a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel kettévágott Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét. A kettézárt falu anyagának gyűjtése során jelentős emberi jogi küzdelem bontakozott ki, hogy a rendszerváltás után is fennálló vasfüggönyt bontsák le, a faluban nyissanak határátkelőt. Ebben Zelei Miklós oroszlánrészt vállalt. Szelmencen 2005. december 23-án megnyílt átkelő.
Díjat kapott a felvidéki Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, valamint a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (Svédország) is.
A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.
