Búzaszentelés
Kultúra > Páty
2007-05-09
Április utolsó vasárnapján, 29-én déli 12 órakor Búzaszentelő szentmisét tartottak a pátyi temetőkápolna mellett. Az ünnepi liturgiát dr. Zsolnay Béla atya, címzetes apátplébános koncelebrálásával Harkai Gábor atya, Budajenő-Telki-Páty plébánosa mutatta be. A búza megszentelésénél jelen volt Páty református lelkész, Vizi István is.
A búzaszentelés története több ezer esztendős múltra, a görög-római mitológiáig vezethető vissza. A kereszténység búzaszentelő szertartásának első, hitelesnek tekinthető nyomai a IX. századból valók. A rómaiakhoz hasonlóan április 25-éhez, Szent Márk napjához kötötték ezt az eseményt. Ez az az időpont, amikor az ősszel elvetett búza olyan fejlődési állapotba ér, hogy a gabonarozsdák és más károsítók könnyen megtámadják. A búzaszentelés napja hivatalos egyházi ünnep volt, maga a szentelés az egész Kárpát-medencében ugyanúgy történt.
Szent Márk napján a falu népe körmenetben kivonult a határba. Minden évben más helyre mentek, de csak oda, ahol szép és gondozott volt a búzatábla. A hívek litániát imádkoztak és énekeltek, a pap megszentelte a vetést. A szertartást követően mindenki igyekezett legalább néhány szál szentelt búzát tépni, amit imakönyvükben őriztek. A szertartás végén a pap a négy világtáj felé fordulva az áldást az egész határ, sőt az egész világ búzavetésére kéri.
A búzaszentelési körmenetet az ötvenes évek elején betiltották, a rendszerváltás óta sok helyen újra feléledt ez a szép hagyomány.
