Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Mutasd a hulladékod, megmondom ki vagy!

Életmód

2006-06-01


Környezetvédelmi szakmai körökben régóta megfogalmazódtak azon alapelvek, amelyek meghatározzák a hulladékgazdálkodás tennivalóit. Hulladékgazdálkodási szempontból az optimális helyzet az lenne, ha hulladék nem keletkezne. Manapság ez nem így van, ezért még hosszú ideig számolhatunk azzal, hogy a hulladék mindennapi életünk velejáróra lesz. Figyelemmel kell kísérni útját, társadalmi, gazdasági hatásait és országos szinten és otthonainkban is gazdálkodni kell vele.

Ez ideig csak eldobtuk, ma már meg kell fontolni mit is teszünk vele. A keletkező hulladékok esetében a legfontosabb az anyagában történő újrahasznosítás. Mindezt szolgálja a szelektív hulladékgyűjtés, amelyet a budai térség több településében már bevezettek és ennek néhány hónap óta Budakeszi is részese. A település öt pontján felállított szelektív hulladékgyűjtő „szigetek” szép reményekre jogosítanak, de már is kiütköznek a telepítés hiányosságai. Van olyan gyűjtőpont, amelynek helyszíne tájesztétikai szempontból kifogásolható, illetve személygépkocsival megközelíthetetlen. Más gyűjtőpontoknál a kihelyezett tárolók kapacitása elégtelen, ezért a tároló edények mellé rakják le a hulladékokat, kisebb fajta szemétdombot kialakítva. Felmerül a kérdés, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését településünkön megelőzte-e a keletkező hulladék összetételére vonatkozó vizsgálat, illetve készült-e az egész településre vonatkozó hulladékgazdálkodási koncepció, program? Remélhetőleg igen, a működés tapasztalatait is figyelemmel kísérik a szervezők, illetve üzemeltetők. Előbb-utóbb értékelni szükséges a tapasztalatokat, majd az elmaradt intézkedések pótlását követően a rendszer működését hozzá kell alakítani az élethez.

A korábban működő hulladékgyűjtési rendszer lényege volt, hogy az összegyűjtött kommunális hulladékot elszállították és egy adott helyen lerakták. Az újrahasznosítás fő célja az lenne, hogy lerakásra egyre kevesebb hulladék kerüljön, ezzel ellentétben anyagában hasznosuljon és amennyiben úgy nem hasznosítható, akkor mérlegeljék az egyéb hasznosítás lehetőségét. A biológiai hulladék esetében a lap előző számában leírtak szerint a komposztálás, a humusz készítése jöhet szóba, míg az éghető anyagok esetében az energetikai célú hasznosítás égetéssel, illetve biogáz előállításával. Amennyiben a már ismertetett megoldások nem lehetségesek, legutoljára marad a hulladéklerakóra történő elhelyezés. Külön kezelést kívánnak azok a hulladékok, amelyek a veszélyes és különleges kategóriákba tartoznak. Ezek esetében feltétlenül indokolt a veszélyes hulladékok elhelyezésére alkalmas telepre történő beszállítás és tárolás. Magyarország napjainkban is még csak egy ilyen teleppel rendelkezik Aszód-Galgamácsán. Az itt elhelyezett veszélyes hulladékok tárolása hosszú távon megoldott. Ezáltal lehetőség van arra is, hogy amennyiben a jövőben új technológiák állnak rendelkezésre, a korábban lerakott anyagok újrafelhasználása, ártalmatlanítása is lehetővé válik. A budai térség több településében a veszélyes hulladékok gyűjtésének megszervezése még hiányzik. Különösen szembeötlő, hogy a használt étolaj szelektív gyűjtése, annak ellenére, hogy Törökbálinton működik az elhasználódott növényi olajok és zsírok gyűjtésére és ártalmatlanítására szakosodott Biofilter Rt., nem működik. Ez is egy térségi adottság, ideje hogy hasznosítsuk.

A hulladékgazdálkodás kérdése központi kérdés az Európai Unió országaiban és a közösség támogatásával számos körzetben valósult meg, illetve működik a térségi hulladékgazdálkodás. Mindezek mellett még óriási feladatok állnak előttünk. Egyrészt a korábbi szakszerűtlen hulladékkezelési (lerakási) gyakorlat következményeinek felszámolása ad feladatot, másrészt ezzel párhuzamosan alakítandó ki az új rendszer, amelynek hatóköre még napjainkban sem terjed ki a hazánk teljes területére. Nem kell azonban messzire mennünk, hogy jó példákat találjunk, hiszen Pest megyében Tura térségében egy jól működő hulladékgazdálkodási rendszert alakítottak ki. A rendszer felöleli a lakások, a közintézmények, a kisvállalkozások körét, egységbe foglalja a szelektív gyűjtést, a heti rendszerességű lakossági gyűjtést, az időnkénti lomtalanítást, a visszaváltást, a saját körben történő hasznosítást, a közterületek tisztítását, a különleges esetek kezelését. A szelektíven gyűjtött és még anyagában hasznosítható anyagokat a megfelelő szakértelemmel rendelkező vállalkozások révén hasznosítják. A kezelőtelepre beszállított biológiai hulladékot komposztálják, és humuszként eladják. Mindehhez kiváló partnereik az Ökopannon Kht., az önkormányzatok és a lakosság.

A hulladékgazdálkodás kérdésével széles körben foglalkozik a civil társadalom, kezdeményezéseik figyelemre méltóak és sok eredménnyel kecsegtetnek. Közülük a Hulladék Munkaszövetséget emelném ki, amely egész országra kiterjedően végzi úttörő munkáját. Ajánlom figyelmükbe internetes honlapjukat, www.humusz.hu. Kívánom, javaslom, hogy a budai hegyvidék településeiben működő társadalmi egyesületek akcióterületükké nyilvánítsák a hulladékügyet, összefogva a helyi önkormányzatokkal, a helyi gazdasági erőkkel együtt, eredményesen tevékenykedjenek.

Bizonyára emlékeznek nemrég elhunyt országos hírű humoristánk (H. G.) egyik műsorszámára, amely egy munkás dilemmájáról szólt, mégpedig arról, hogy a reá bízott munkaművelet végrehajtása során hogyan viszonyul egymáshoz a hasznos és a nem hasznosított anyag (hulladék). Õ a pazarló gyakorlatot bírálta, és utalt a jó megoldásra is.

Kérem, szakítsunk a rossz gyakorlattal és napi tevékenységünk során legyünk tekintettel tevékenységünk következményeire, a hulladékokkal való gazdálkodás során is. Álljunk oda lakótársaink elé:
Mutasd a hulladékod (tárolóedényedet is), megmondom ki vagy!

Bízom benne, hogy eljön az az idő, amikor lakótársainknak e tekintetben sem lesz takargatnivalója.

Dr. Szalóki Gyula


Vissza