Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Kullancsveszély

Életmód

2006-06-01


A legutóbbi felmérés szerint Magyarországon egyre több olyan terület van, ahol a kullancsok valamilyen betegséget terjesztenek. Ezek jelentős része emberre és kedvencállatra is veszélyes. A betegségek korai felismerése a betegek életét mentheti meg. Míg a korábbi években házőrzőnkből egy nyári szezon alatt szedtünk ki tíz kullancsot, addig idén szinte naponta találunk ennyi vérszívót háziállatunk bőrébe fúródva. A kullancsok ugrásszerű elszaporodásának okairól kérdeztük dr. Kapiller Zoltán állatorvost, zoológust, a Kullancsszövetség létrehozóját.

A jelenlegi időjárás, a magas páratartalom, a kánikulamentes, 18-20 fokos meleg a legideálisabb a kullancsok elszaporodásához. A folyamatosan enyhe telek miatt pedig a kullancsok előző generációi nem pusztulnak el, hanem szaporodnak a többi kártevőkkel és betegségekkel együtt. Telente a kemény fagyok sokat segíthetnének a helyzeten. A települések rendezetlen kertjeibe, ingatlanjaiba pedig a mezei, erdei állatok is gyakran betelepülnek és magukkal hozzák a kullancsokat.

A permetezés nem segít

Táborhelyen vagy kertben arra hivatott szakember permetezhet ugyan erre alkalmas permetezőszerrel, de a legújabb hírek szerint ezt a szert elképzelhető, hogy viszszavonják, s nem lesz permetezőszer az egészségügyi kártevők ellen.

Eddig ismeretlen baktérium-törzset találtak Budakeszin

Dr. Kapiller Zoltán a Kullancsszövetség megalakításával egyik fő célként azt jelölte meg, hogy   az  országunkat lakó kullancsfajok régiónkénti elterjedtségét felméri, és a begyűjtött kullancsokból laboratóriumi vizsgálatok során  felderíti, hogy milyen kórokozókat hordoznak. A tavaly májusban indított kullancs visszaküldési akció eredményeként több száz olyan kullancsot vizsgáltak meg az Istenhegyi Gén-diagnosztikai Centrum Lyme Ambulancia Laboratóriumában  (1125 Budapest, Istenhegyi út 29-31. Tel.: 06-1-224-54-42) az ország különböző részeiből, amelyeket emberből szedtek ki. A laborvizsgálatok során kiderült a kullancsokról, hogy tartalmazták-e a Lyme-kórt okozó valamelyik baktériumot. Az egészségügy történetében először az Internet segítségével a (www.kullancsinfo.hu)  honlapon értesítették a csípett személyeket a „kullancsaik” fertőző voltáról. A vizsgált kullancsok 17,3%-a hordozott egy vagy több féle Borrelia baktériumot (stricto, melynek rezervoárja i a kisrágcsálók, mókusok, őzek és a sünök,  garinii,  melynek rezervoárjai a rigófélék és a sünök, afzelii, melynek a rezervoárjai az erdei egerek, pockok és a sünök). A  Lyme-kórt okozó három féle kórokozó közül a stricto 8,2%-ban, a garinii 39,8%-ban, míg az afzelii 52%-ban fordult elő. E vizsgálatok során éppen egy, a budakeszi erdőkben „beszerzett” kullancsban fedezték fel azt a negyedik Borrelia baktériumot, amiről eddig nem tudtak és szintén a Lyme-kór kialakulásáért felelős. Az „ő neve” A-14S.

Táblák is figyelmeztetnek a veszélyre

A Kullancsszövetség táblákat helyeztetett ki a turistaközpontok parkolóiba, a nagyvárosok határába, az erdők melletti területeken. A Budakeszi út erdei szakaszán is találunk ilyeneket.
Kapiller Zoltán a kullancsok elleni védekezésben a legfontosabbnak tartja, hogy mindenki oltassa be magát a kullancsok által terjesztett agyvelő és agyhártyagyulladás ellen. A szabadba könnyen ellenőrizhető öltözetben menjenek és gyakran ellenőrizzék, nem találnak-e magukon kullancsot. A ruhanyílások környékén célszerű kullancsriasztóval befújnunk magunkat, de erre alkalmas nyakörvvel vagy kullancsriasztó cseppel védjük kutyánkat is. Kirándulásaink során pedig kerüljük a vadcsapásokat, a vadetetők környékét, mert az ilyen helyeken még több élősködővel találkozhatunk.


Koós Hutás Katalin


Vissza