Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Az első önálló megnyilatkozás

Kultúra > Perbál

2007-06-01


Mattiassichné Kocsis Erika amatőr festő első kiállítása nyílt Fények címmel a perbáli Közösségi Házban. A megnyitón Lelkes A. Gergely festőművész méltatta festőtársa munkáit. A megnyitón Horváth Adrien zongoraművésznő közreműködött.

„Ez a kiállítás itt és most Első megosztás, első önálló megnyilatkozás. Itt és most, egy oda-vissza izgalmas, feszült ponton állunk. Õ is, mi is. Ami az elsők között feltűnik a képeket nézve, az a fényhez való személyes, feszültségekből beérlelődő viszonyulás…
…A gyermekkor meghatározó élményei: látványok, ízek, illatok, szagok, hangok, gesztusok, ritmusok, mindaz ami az akkor még teljesen nyitott érzékszerveken át belénk áramlik és elérve legmélyebb régiónkba azonosul velünk. Kibogozhatatlanul lényünkké válik, hogy később kereső figyelmünk hajlamait, hangsúlyait meghatározó, belső sugalmazónk legyen, kihatva egész további életünk irányultságaira. Ez, idáig általánosan érvényes. A művészi tehetséggel megáldott embereknél ehhez fokozott felelősség kapcsolódik azzal, hogy ők ezt a kereső figyelmet munkára fogják és segítségével nem csak önmagukat építik, de a közösség számára megnyilatkozó műveiket is. A művek pedig kisugározzák az őket létrehozó erőket, legyenek azok bármilyenek. Ezért tehát nagyon fontos figyelmünk jellege. Azt gondolom, hogy az egyén milyensége éppen ebben jelenik meg legtisztábban, mert a figyelemben a megismerés, a megismerésben pedig a szellemnek személyes minősége ismerhető fel. Művészetről beszélve ehhez még hozzátehetjük, hogy a kifejezés szintje, és a szellem színvonala szintén fedik egymást. Erika figyelme: feszült sűrűség. Akár másra, - tehát úm. kifelé, akár magára, - tehát úm. befelé figyel, mindkét esetben jellemző rá az iménti meghatározás. Egyszerre nagyon várakozó – nyitott és gyanakvó, bezáródásra kész figyelem az övé. Ebből a kettősségből adódhatnak az alkotás nehézségei, a sok befejezetlen, ill. megsemmisített vagy részleteire leszűkített mű. Amíg a megfogalmazást igaznak találja, addig odaadóan szolgálja, azonosul vele. De amint a fals hangzásnak, igaztalanságnak gyanúja felébred benne, bőszült felháborodásában képes egésszel szembefordulni, Kritikája pedig legélesebben saját tevékenységét illeti. Természetesen, mint gondolkodó festő tudja, hogy bármit fessen is az ember, az elsősorban az emberről, leszűkítve pedig magáról a festőről szól. Még akkor is, ha ez éppen a személytelenségbe menekülésről, a festő személyes erőinek –amelyek a képeken a látás személyességének közvetítésében nyilvánulnak meg-, tehát a személyes erőknek teljes megtagadásáról beszél, mint ahogyan beszél a jelenleg inkább trendinek tartott Photoshop - realizmusának kismillió többé vagy kevésbé tehetségesen előadott festészeti terméke. Ma, amikor már ezekkel szembeni ellenállásként klasszicizálja magát a szimpla fotóból építkező, fotómásoló festészet is, megkülönböztetett figyelemmel kell fordulnunk a látó, a látásból születő élményt a személyes erők világában megfürdető, azokkal átitató festészet felé. Erika képei ilyen személyes látásból valósulnak meg.”

Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg