Ki védi meg a hazai sütőipart a csődtől?
Életmód
2007-09-10

Évek óta nincs megfizetve a kenyér Magyarországon, mára padlóra kerültek a pékségek, és semmi jele annak, hogy az állam megvédené a hazai vállalkozásokat. A kiváló minőségű, de kevés magyar búzáért megkezdődött a sorban állás, a malmok pedig közölték: az idei gyenge terméshozam miatt rendkívül magasra, 72-75 forintra emelik egy kiló liszt árát. A Magyar Pékszövetségnél nem kívánták kommentálni a várható áremelésről szóló értesüléseket, de elismerték: nincs anyagi tartaléka a sütőipari vállalkozásoknak, jelentős részük veszteséges volt az első fél évben.
Werli József, a pékszövetség szakmai titkára szerint egyre jellemzőbb, hogy az ország északi részén, a határ közeli településekre szlovák kenyeret szállítanak. Ausztria eközben kiváló mechanizmust épített ki saját sütőipara védelmében, ugyanis a termelők a termékek 75-80 százalékát kötelesek saját üzletükben forgalmazni, míg Magyarországon nem alakult ki ez a fajta sütőipari struktúra, és a szállítási arány a saját szaküzletek, bolthálózatok hiánya miatt legfeljebb 15 százalék.
Werli József szerint el kellene végre ismerni a sütőipar valamennyi költségét. Ha legalább hat-nyolc évig sikerülne elfogadható mértékű, nyolc-tíz százalékos jövedelmezőséget tartani az ágazatban, akkor megkezdődhetne az intenzív felzárkózás a nyugati országok sütőiparához.
Ár szempontjából még mindig nem vonzó befektetési terület nyugati üzleti köröknek a magyar sütőipar. Ezért jelentek meg az utóbbi években nagy számban a cseh, az albán, sőt a román szakmai befektetők is, magukkal hozva az olcsó munkaerőt. Budapesten és a főváros környékén főként cseh kenyeret eszünk, mert az itteni legnagyobb sütőipari vállalkozás alapvetően cseh tulajdonba került. Magyarország két legnagyobb sütőipari cége is kelet-európai kézben van, ezzel a piac meghatározó részét felügyelik a tartósított, szeletelt kenyerek kategóriájában. A legnagyobb piaci szereplők továbbra is a kereskedelmi láncok. A mintegy 1300 pékségből álló magyar sütőipar több mint harmada külföldi kézben van. (forrás: Magyar Hírlap)