Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


A csángó magyarok hitvilága

Kultúra

2006-03-01


Csoma Gergely, Budakeszin élő csángókutató a Protestáns Közművelődési Egyesület vendége.
Moldvában 4,5 millióan élnek, közöttük 295 ezren katolikusok. Ebből azonban már csak 65-70 ezer fő beszél magyarul. Õk a csángók, a Kárpátokon túli magyarok. Csoma Gergely  először 1977-ben került ki Moldvába.


Az első falu, amit meglátogatott, Bogdánfalva volt. Itt jellegzetes a „szöszölő” nyelvjárás, azaz „sz” hangot mondanak az „s” helyett. Elsőre meglepetésként érte az Erdély más részein tapasztalt vendégszeretet hiánya: Moldvában nyoma nem volt a Székelyföldön megszokott fogadtatásnak, az emberek első alkalommal elzárkózóak voltak. Ennek oka, hogy itt már évszázadok óta ortodox többségi környezetben élnek a csángók, nincsen olyan szoros, megerősítő kapcsolat az anyaországgal, mint Erdélyben.
A nyolcvanas évek óta kutatja az itteni folklórt, népdalokat, népszokásokat gyűjt. 2003-ban kezdett csángó gyerekeket írni-olvasni és magyar népdalokat énekelni tanítani. Most Magyarfaluban 50 év után 3 osztálynyi gyerek tanul magyarul. A falu 1967-ig Unghure néven szerepelt, mostani neve Arim (jelentése: Égerfalva). A hetvenes-nyolcvanas évek erőszakos asszimilációja, románosítása a mai napig jellemző. Egykoron rendeletileg nevezték át a falvakat, még a védőszentet, Szent Istvánt is kitiltották innen. Ez annyira a valóság, hogy az utolsó könyvégetés 1995-ben volt Klézsén, amikor magyar ábécéskönyveket égettek el a hatóságok!
A csángók eredetét a mai napig nem sikerült tisztázni. Az első elmélet szerint a honfoglaláskor, másrészt az 1200-as években a kunok megtérítése során kerültek oda a magyarok. Az első hivatalos irat erről a pápai levéltárban található. A második fontos esemény a csehországi huszita mozgalom az 1400-as években, amikor 20-30 ezer magyarországi huszitát száműznek, akik Moldvában telepednek le. Husz városának neve innen ered.
A harmadik nagy kirajzás a mádéfalvi vérengzés után volt, amikor 1767-ben 30 ezer székely menekül el Erdélyből Moldvába az erőszakos császári toborzás elől. Ma Magyarországon is élnek csángók Egyházaskozáron, Baranya megyében. A moldvai csángók egy 600-700 évvel ezelőtti archaikus magyar nyelvet beszélnek. Hogy ezt érzékeltessük, a magyar „nyúl” szót ők „filesz”-nek mondják, ami az itthoni „tapsifülesnek” felel meg.
A csángóknál látható erős középkorias vallásosság mellett jelen vannak a varázsversek és ráolvasások is. Máig élnek a táltosok moldvai megfelelői, az úgynevezett „ellátók” akik révületbe esve másvilági utazáson vesznek részt, ezután beszámolnak a túlvilági életről, megnyugtatják az itt maradottakat beszámolóikkal. Az ellátók nagyon gyakran asszonyok, testi hibával rendelkező emberek. Gyakran egyedül élnek, de a közösségük hasznára vannak. Képesek voltak szüléseket levezetni, rontásoktól való megszabadítást végeztek – azaz megnyugtatták a hitében valamiért megingott embert. Gyógyításaik között szerepel a migrén elmulasztása és a beteg fül fülgyertyás kezelése. A jóslások itteni változatai is népszerűek. Erre negyvenegy babszemet vagy kavicsot használnak, csoportosításuk alapján tudták az úton lévő, vagy csak a piacon járó családtag hazatérését megjósolni. Az előadónak személyes élménye is volt ezzel kapcsolatban: véletlenül szemtanúja volt, amikor jóslással segítettek egy falubelinek elveszett pénzét megtalálni. Szerelmi varázslások is léteznek, amivel megtudják a csángó lányok, ki lesz a vőlegényük. Ilyen például a „gyűrűbe nézés”, mikor egy pohárba gyűrűt tesznek, mellé hamut szórnak, két gyertyát állítanak mellé, és a sötétben – állítják – derengve megjelenik a jövendő vőlegény képe. Ugyanilyen elevenen élnek a különböző rontások és azok levételének módjai. Mint mondják, ha valakinek halálos ellensége van, a haldokló rosszakaró addig nem távozhat a másvilágra, amíg az általa okozott rosszért meg nem bocsát neki áldozata. Sajnos, ennek a hitvilágnak egyre kevesebb tanúja van, az Európa Tanács 2004-ben a négy veszélyeztetett európai kisebbség közé vette fel a moldvai csángó magyarokat.

Csoma Gergely: Varázslások és gyógyítások a moldvai csángó magyaroknál, Kráter Kiadó, 2002.
Gábriel Győző
Fotók: Horváth Ferenc


Vissza