Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Hétezer éves leletek a Szőlőskertben

Kultúra

2006-05-01


Egy Pest megyéről készült régészeti topográfia alapján a budakeszi Szőlőskert olyan védett régészeti terület, ahol a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak az engedélye nélkül építkezés, telekalakítás, a művelési ág megváltoztatása nem lehetséges. Mivel az ott tervezett beruházásokkal nem tudják elkerülni a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága részéről a szentendrei Ferenczy Múzeum, mint területileg illetékes múzeum, leletmentést végzett a terület közművesítéssel érintett részein a beruházó költségére. Jogszabály írja elő ugyanis, hogy ilyen esetben a beruházás költségének hány százalékát kell a régészeti feltárásra fordítani. Lapunkat Czene András régész tájékoztatta az ásatásokról.

A szőlőskerti területen két korszak nyomait fedezték fel a régészek: 6500-7000 éves új kőkori leletek kerültek elő és 4000 éves, kora bronzkori háznyomokat találtak. Bronzkori temető nyomára nem bukkantak, de lehet a környéken, mert a topográfia jelzi és a szőlőskerti lakóházak építésénél urnasírok maradványaira leltek.
Az ásatások jelentős eredménye egy új kőkori sír feltárása. Akkoriban a házak között temették el a halottakat. Ez a nyújtott lábbal oldalt fekvő csontváz, mellette hat edényből hárommal, szinte teljesen épen megmaradt. A lelet a maga nemében különlegesnek számít, mert a Dunántúlon ennek a korszaknak a kutatottsága messze elmaradt az alföldi területekhez képest, ezért jelentős, ha a Dunántúlon kerülnek elő ilyen épségben új kőkori leletek. Feltárták a település élelemtároló és hulladékgödreit és különösen sok állati csont került elő. Az innen vett minták elemzése az akkor termesztett és gyűjtögetett növényekről, a vadászott és a ház körül tartott állatokról adhat új információkat. Házhelyeket fedeztek fel, bennük megégett, paticsos réteggel, ami leomló házfalra utal. Ebben a korban 4 x 5-6 m alapterületű házak épültek, amelyeknek a falát faszerkezetbe font ágakkal alakították ki és arra agyagot tapasztottak. Ennek az építészeti módnak a nyomai az Alföldön maradtak meg leginkább. Úgy tűnik, hogy itt egy nagyobb település terült el a neolitikumban. Budaörs felé még két lelőhelyet jelöl a topográfia és a Pátyi út felé is még egyet, ami elképzelhető, hogy összefügg a most feltárt területtel.
A pillanatnyilag érintett területek feltárása már befejeződött. A beruházás előre haladtával azonban további feltárások várhatók a földmunkák és a beépítésre váró területek, épületek helyén.
Koós Hutás Katalin
fotók: Czene András

Vissza