Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Elindultam szép hazámból….

Sporthírek > Páty

2009-06-29


A pátyi Pető Norbert május 9-én korcsoportjában (U15 – 12-15 évesek) ötödikként kerekezte körbe a Tisza-tavat. A 64 kilométeres túrán 42-es rajtszámmal a Tisza-tó fővárosából, Tiszafüredről rajtolt, és a Tiszafüred – Poroszló – Kisköre – Abádszalók – Tiszafüred útvonalon futott célba. Nem dicsekvő típus, így csak a szűk család ismeri kiváló teljesítményét. Norbi a pátyi Bocskai István Általános Iskola VI. osztályos tanulója.

  Mindig kétkeréken látlak. Mikor kezdtél el komolyabban foglalkozni a kerékpározással?
-   Csak amatőr szinten kerékpározom. Először, 5 évesen, 2002 őszén, egy pátyi kerékpárszervizes vállalkozó szervezte versenyen indultam. Akkor első helyezést értem el. Azóta már van két első, két második és egy harmadik helyezésem. Nagyon örülök az eredményeimnek: ez volt egy hajtóerő, hogy kipróbáljam magam országos versenyen is.

-   Elsőként mindjárt egy 64 kilométeres távot választottál.
-   Május 9-én a II. Intersport Tour de Tisza-tó kerékpárversenyen indultam úgy ötszázhatvan másik indulóval. Most 12 éves vagyok és ezen a megmérettetésen az V. helyezést értem el, az összesítettben 309. lettem.  Összesen hatvannégy kilométert kerékpároztam, és amikor felmentünk a Kisköre-erőműgátra a 32. kilométernél, akkor éreztem először, hogy nagyon kifáradtam. A pihenőpontoknál megálltam és az előírt folyadékmennyiséget mindig megittam. Úgy gondolom, a folyadék és az akaraterőm vitt előre. 

-   Hogyan készültél fel a versenyre?
-   Több mint egy hónapja olvastam egy újságban és a neten is a versenyről. Szilárdan elhatároztam, hogy megpróbálom. Megbeszéltem anyuékkal, és attól kezdve napi másfél órát bicikliztem. A terep a Páty-Zsámbék-Tök-Perbál-Budajenő-Telki kör volt. Ezt tettem meg többször, edzeni pedig az indulás napja előtt egy hónappal kezdtem.  Szüleim támogattak, biztattak.  Ösztönzött, hogy a profik között lehetek. Anyu és apu is úgy tervezte, indulnak a rövidebb, a 15 kilométeres távon, de nagyon izgultak miattam és inkább nem kerekeztek. A kerékpáromat - Crux Magellán - a versenyre egy szakember (Merkl Imre bácsi) készítette fel. Országúti SLICK-gumival látta el a kerékpárt.  Még itthon jól begyakoroltam a defekt-cserét, mértem az időt, hogy milyen gyorsan tudok gumit cserélni, de erre szerencsére nem került sor.

-   Hosszú volt a táv. A visszaérkezés pillanatában milyen érzés töltött el?
-   A finisben büszke voltam magamra, hogy végigküzdöttem. Nem a helyezés számított, hanem a részvétel. Mikor megtudtam, hogy az 5. helyen végeztem, határtalanul örültem, mert nem számítottam ilyen jó eredményre. A távot 2 óra 39 perc 51 másodperc alatt teljesítettem. Az időjárás is éppen nekem kedvezett: az indulás után 1 órával esett egy kis eső, de engem nem zavart, nagyon kellemes volt, mert felfrissített. Haza érkezve azon gondolkodtam, hogy számomra a kerékpározás egy életforma. Szeretnék ismét indulni, most július 4-én egy újabb teljesítménytúrán, az EON-Délibáb Sportnapon, amit  Hortobágyi Nemzeti Park területén rendeznek. Harminc és hatvan kilométeres távot lehet választani, én természetesen az utóbbira nevezek be. Szüleim - kevésbé aggódva értem - a harmincason indulnak.  Arra is büszke vagyok, hogy valószínűleg én szerettettem meg velük a kerékpározást.  Biztosan helytállnak, én pedig büszke leszek rájuk.

-   Mit tartasz a legfontosabbnak a versenyzésben?
-   Ha valaki egy versenyen indul, legyen kitartó, független attól, hogy helyezés ér el vagy sem, és az úton társa legyen az akaraterő!  Hét év távlatában azt mondom, hogy amíg tudok tekerni, fogok is, akár 99 éves koromig.
-h-


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg