A választás tétje, hogy az új kormánynak kell-e alkut kötnie
Közélet > Pest megye
2010-03-14
.jpg)
Az elmúlt négy év parlamenti munkájáról, a Pest megye 10. számú választókerület gondjairól, lehetőségeiről, a kultúra jelentőségéről és az április 11-i országgyűlési választás tétjéről Gulyás Dénessel, a Fidesz országgyűlési képviselőjével, a Fidesz kulturális tagozata pest megyei szervezetének elnökével, a tagozat országos elnökségének tagjával Koós Hutás Katalin beszélgetett.
Lehetséges, hogy 1400 javaslatból csak két elfogadható legyen?
Az elmúlt négy év parlamenti munkáját jól jellemzi a 2010. évi költségvetés tárgyalása és elfogadása: a Fidesz-KDNP-frakció több mint 1400 módosító indítványából mindössze két lényegtelenebbet fogadott el a jelenlegi parlamenti többség. A legtöbb bajunk jelenleg a konszenzus hiánya miatt van ebben az országban. Lehetséges, hogy 1400 módosító indítványból csak két elfogadható legyen? És nem csak ezen a területen volt ez így.
Beadványaimmal megpróbáltam ellene tenni annak, hogy az alapfokú művészeti iskolákban az oktatás minden területén bevezetett „reformlépések” az intézmények számára csak forráselvonás és az egzisztenciális fenyegetettség növekedésének képében jelentkeztek, s meglehetősen súlyos kérdéseket vetettek fel a magyar művészeti oktatás jövőjét illetően. A helyzet megoldása érdekében egyeztetést kezdeményeztem Hiller István oktatási miniszterrel. Ugyanennél a tárcánál indítványoztam, hogy az országban a gyereklétszám csökkenése miatt bezárt óvodák révén képződött megtakarítások ne a nagy közös kalapba kerüljenek, hanem fordítsák a túlzsúfolt, a gyermekek elutasítására kényszerülő Pest megyei óvodák fejlesztésére. Sajnos a miniszteri válasz itt is semmitmondó, kitérő volt.
Nem lehet tovább halogatni az új 10-es út megépítését sem. Az Orbán-kormány alatt, 2001-ben ugyan megtörtént az út alapkövének az elhelyezése, de sajnos a 2002-es kormányváltás után lekerült a napirendről. A kormány még uniós forrásokból sem kíván erre pénzügyi fedezetet biztosítani, ráadásul a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi engedélyeket érintő fellebbezései is hátráltatták az ügyet. Az útépítésre szánt források körüli bizonytalanság, és a zöld szervezetettel való megegyezés érdekében tett kezdeményezésemet Kóka János miniszter válaszra sem méltatta.
A választókerületemben szinte minden településen óriási probléma az utak túlzsúfoltsága. Budakeszin is kritikus a helyzet. A földrajzi adottságok miatt itt talán még nehezebb egy elkerülő út megépítése, viszont a több kilométeres Fő utcán lépésben araszoló autók látványa mindenkit meggyőzhet arról, hogy hosszabb távon más megoldás nehezen elképzelhető el. Költségvetés-módosító javaslataimat azonban a kormánypárti többség rendre leszavazta.
A választókerület harmadik neuralgikus közlekedési szakasza az ún. 1104-es út. Ez a negyedrendű és nagyon rossz minőségű, Pilisjászfalutól Zsámbékig a Zsámbéki-medence kis falvain keresztül haladó kis utacska óriási átmenő teherforgalma bonyolít le. Az egész északról érkező, az M1-es elérésével Nyugat-Európába tartó kamionforgalom kedvenc rövidítő útja, évtizedek óta megkeserítve az ott lakók életét. 2000 után aztán a PEMÁK egyszer csak megterveztette az út nyomvonalát. 2006-ban még egy tanácskozásra is sor került a Zsámbéki-medence Térségfejlesztő Kht. szervezésében, amelynek aztán nem volt folytatása. Az ígéretekkel ellentétben nem került be a prioritások közé a 1104-es út fejlesztése.
Vagy említhetném az előadó-művészeti törvény megalkotásánál tett, a parlamentben teljes közönnyel fogadott erőfeszítéseimet az eredendően hibás szabályozási pontok, értelmetlen definíciók kijavítására, miközben negyven éve dolgozom ezen a területen és aktív művészként az egyetlen vagyok a parlamenti képviselők között, aki ezt a szakterületet érdemben véleményezni tudja.
Vagy vegyük a Magyar Rádió zenekarának ügyét. A közreműködésemmel született egy öt párti megegyezés, amit a Jánosi György (Mszp), Karsai Péter (Mdf), Béki Gabriella (Szdsz), Salamon László (Kdnp) és a Fidesz részéről én írtam alá. A megegyezés arról szólt, hogy a rádió művészeti együtteseit vegyük ki a rádió költségvetéséből, és helyezzük a minisztérium alá, s fenntartásukért a minisztérium egy milliárd forinttal álljon jót, tekintettel arra a művészeti teljesítményre és értékekre, amit az elmúlt 65 év alatt elértek. Aláírtuk és öten közösen adtuk be módosításként az elmúlt évi költségvetéshez. Ki szavazta meg? Salamon Laci és én. A többiek leszavazták. Akkor mire volt az öt párti megegyezés? És itt csak egymilliárd forintról volt szó, a Magyar Rádió művészeti együttesei számára. Ez csak tízszer annyi, mint amennyit a BKV személyzetise egyedül végkielégítésként hazavitt.
Több sebből vérző pátyi beruházás
A pátyi beruházás – nem települési belügy. A budakeszi, budajenői és telki választóim még decemberben kerestek meg, hogy járjak el a pátyi polgármesternél, hogy a falu álljon el ettől a beruházási szándékától. Pátyon a képviselő-testület döntése alapján történik az, ami történik, jogi lehetőségeim nincsenek az ilyen típusú eljárásra. A beruházás körüli problémákat azonban jómagam is érzékelve 2009. december 15-én az Országgyűlésben ismertettem álláspontomat, napirend előtti felszólalásomban. A felszólalást követően a beruházás támogatói életveszélyesen megfenyegettek. Sokan kifogásolták Bayer Zsolt egyik műsorát is, ahol egyoldalúan a „megaberuházás” mellett érveltek a meghívottak. Zsolttal egyezettem, hogy ugyanebbe a műsorba, ugyanilyen terjedelemben szót kapjanak a terv ellenzői is.
A vita egy hatezer ember befogadására alkalmas lakóterület kialakításáról szól, mely a környék fejlesztéseihez képest is kirívó módon megterheli ezt a vidéket. Persze ígérnek közútfejlesztést, amely az M1 autópálya felé levezetné a forgalmat, de a terhelés az megmaradna, csak a közlekedési lehetőségek ugrásszerű fejlesztésével legfeljebb működőképessé is válna. A parlamentben elmondtam, hogy miden település számára az a legfontosabb, hogy élhető és szerethető legyen a lakosai számára. Fontosak az önkormányzati bevételek, de nem mindegy, hogy milyen áron. A népszavazás lehetőséget adott a pátyiak részére, hogy döntsenek a sorsukról, de ebből a lehetőségből kimaradtak a Telki, Budakeszi, Budajenő, Perbál és Zsámbék lakói. Pedig az ő életük is gyökeresen megváltozik, ha ez a beruházás megvalósul. Meglepő módon olyan erős érdek fűződik a beruházás megvalósulásához, hogy az M1 eddig kilátástalannak tűnő pátyi leágazása is megvalósul.
Később magam is sajtóból értesültem, hogy a beruházó cég tulajdonosát 1995-ben jogerősen elítélték csalásért és okirat-hamisításért. E tények ismeretében kérdésessé válik számomra, hogy a vállalkozás valóban az emberek érdekeit szolgálja-e. 2010. február 14-én a kiírt helyi népszavazás érvényes, de eredménytelen lett, ám az állampolgárok kétharmada elutasította a beruházást. Sajnálatos, hogy ezt követően a pátyi képviselő-testület – mivel jogi akadálya nem volt – megszavazta a várhatóan súlyos károkkal járó fejlesztést. Az eredménytelen népszavazásnak jogilag nincs kötelező ereje, de morálisan annál inkább, ezért azokat a fideszes önkormányzati tagokat, akik a megvalósítás mellett szavaztak, kizárjuk a FIDESZ-ből. Félreértés ne essék, nem a fejlődés ellen vagyok, hanem az egyet nem értés ellen. A fejlődésnek konszenzus alapján kell történnie.
Nagy építkezés előtt állunk
A következő ciklusban - és remélhetőleg nagyobb eséllyel fogok tudni ezért küzdeni, ha a Fidesz nyer -, az egyik legfontosabb feladat a térség közlekedési problémának a megoldása.
Budakeszin, ha a buszsáv megépül, és az úttest új aszfaltréteget kap, a forgalom egyben meg is nő majd és a közlekedés hátrányait fokozottabban kell, hogy elszenvedjék az ott élők, így ez talán egy okkal több, hogy megépüljön a Budakeszit elkerülő út is. Erre minden évben beadtam törvénymódosítást, amit a parlamenti többség rendre leszavazott.
Szeretném elérni, hogy az állami tulajdonú utakat a települések közigazgatási határain belül maguk az önkormányzatok tudják karbantartani úgy, hogy megkapják az államtól a törvény által azoknak az állami utaknak a karbantartására megjelölt pénzt. Nézzük csak meg a nagykovácsi főutcát, milyen kátyús, amihez ráadásul a polgármesternek nincs joga hozzányúlni, még meg is büntethetik azért, ha megpróbálja a települése számára járhatóvá tenni az utat.
Az örvendetesen magas gyereklétszámmal rendelkező településeink óvodáinak és iskoláinak fejlesztése és bővítése, az alapfokú művészeti iskolák működőképességének a megőrzése mellett fontos célkitűzésem a nemzetiségek parlamenti képviselete, amelyben évtizedes mulasztásos alkotmánysértésben vagyunk, hiszen az Alkotmányunk szavatolja a nemzetiségek parlamenti képviseleti jogát.
A közbiztonság is súlyos állapotban van. Mit mondhatunk, amikor postaládákat feszítenek fel a kopogtatócédulákért vagy megkéselnek egy ajánlószelvény-gyűjtőt? Hová jutottunk? Ezeken az állapotokon nehezebb lesz változtatni, mint a gazdaság gondjait orvosolni. A parlamentben is indítványoztam rendőrőrsök létrehozását pl. Nagykovácsi, Remeteszőlős, Hűvösvölgy és Hidegkút intézkedési területtel. Azt a miniszteri választ kaptam, hogy ne reklamáljak, mert kimagaslóan jó a közbiztonság a választókerületemben. A választóim nem ezt jelezték vissza nekem. Nyilvánvaló, hogy az állami rendőrség nem működhet úgy, hogy helyi vállalkozók adják össze a pénz a rendőrségnek kismotorra, autóra vagy éppen benzinre. Budakeszin is felröppent a hír, hogy Zsámbékra vinnék a budakeszi rendőrőrsöt, miközben Budakeszin kétszer annyian laknak, mint Zsámbékon. Csenger-Zalán Zsolt képviselőtársammal összefogva megpróbálnánk elérni, hogy Zsámbéknak saját rendőrőrse legyen, a budakeszit pedig ne vigyék el, hanem bővítsék.
A legtöbbet tenni a kultúráért érzem fontosnak. Kultúra alatt nem csak a művészeteket értem. Ide tartozik az oktatás, a történelem, a nyelv, a hit, a tudományok, a sport, az emberek egymás közötti érintkezése, mások tisztelete, vagyis az emberi műveltség területeinek összessége. Ami így tekintve a közbiztonság és az egészségügy mellett a legfontosabb egy társadalom életének a meghatározásában, főként, hogy 25-40 év is szükséges ahhoz, hogy eredményt érjünk el ezen a területen. A gazdaságot, az egészségügyet egy jó program alapján meghozott intézkedésekkel rendbe letet hozni úgy, hogy néhány év alatt mutatkozzanak a jelek. De mire egy generáció szellemiségében kialakul egyfajta értékkövető magatartás és életfelfogás, ahhoz nagyon sok idő kell. Hiszen még annak az oktatói generációnak a kialakítása is feladat, amelyik majd így neveli a gyerekeket, hiszen jócskán történtek bajok ezen a területen az elmúlt évtizedekben.
Ez irányú parlamenti tevékenységem része a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, ahol az Oktatási és Kulturális Bizottság elnökeként a Felvidéken jártam a nyelvtörvény megszavazásának idején, s helyi politikusokkal, megyei közgyűlési elnökökkel, civil szervezetekkel, az egyház képviselőivel, mi a véleményük erről, mert ez is a kultúra része, hogy az anyanyelvünket meg tudjuk-e őrizni, határokon innen és túl.
Kiművelt emberfők sokaságára van szükség, ahogyan Széchenyi is látta majd két évszázaddal ezelőtt. A most felnövekvő fiatal generációnak a közélet, a közügyek iránti érzékenységre, a tájékozódás igényére nevelés, a megalapozott döntés meghozatalára való képesség kialakítása a jövőnket dönti el, hiszen minden ember a saját és a nemzete jövőjéről dönt, amikor szavazatával a maga részét is hozzáadja az eredményhez.
Nagy építkezés előtt állunk az élet minden területén. De ha ezeknek az építkezéseknek az alapja nem a szellem, a tudás, a megvesztegethetetlenség, a korrupció tagadása, a kötelesség-teljesítés szentsége, a másik ember tisztelete, a szolgálat, akkor nehéz lesz eredményeket elérni. Ezek a feltételek pedig a széles értelemben vett kultúrához tartoznak, ezért gondolom azt, hogy a változások alapját, a kultúra kell, hogy képezze.
Történelmi esély a változásra
A Fidesz számára most egy olyan társadalmi támogatottság körvonalazódik, ami az elmúlt évtizedekben egyedülálló. Az emberek tele vannak várakozással. A Fidesznek szüksége van a nagyarányú társadalmi felhatalmazásra ahhoz, hogy a programját végre tudja hajtani és ne kényszerüljön bele olyan kompromisszumokba, mint pl. 1990-ben,a rendszerváltáskor az MDF. A szükséges társadalmi felhatalmazás hiányában csak az évek múlnak el megint az életünkből anélkül, hogy érdemben valami is történne azokban a dolgokban, amiket nem oldottunk meg az elmúlt hatvan évben, sem az elmúlt húsz vagy nyolc évben, de a válsággal terhelt utolsó másfél évbe is csak tovább súlyosbodtak a gondjaink. A választókon múlik tehát, hogy a saját érdekükben megadják-e a felhatalmazást annak a pártnak, amely a belé vetett bizalomnak köszönhetően fordítani tud az ország sorsának kerekén. Óriási felelősség a választók részéről ezt felhatalmazást megadni és óriási felelősség a kormányra kerülő párt számára ezzel a bizalommal élni és nem visszaélni, s kihasználni a most körvonalazódó történelmi lehetőséget. A választók szavazatainak számától, a felhatalmazás erejétől függ az új parlament és az új kormány ereje, mozgástere: ahogy Orbán Viktor mondta országértékelő beszédében: kis különbség – kis változás, nagy különbség – nagy változás.
Úgy érzem, hogy a Fidesz programja olyan, hogy van remény arra, hogy az országban jobbra forduljanak a dolgok a jobb és baloldali szavazók számára egyaránt, mert itt egy egész ország, egy társadalom, egy nemzet érdekéről van szó. Április 11-én a döntés megint a polgárok kezében lesz.
