Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Gondolatok az új városháza kapcsán

Olvasói levelek > Budakeszi

2011-04-09


Talán nem mindenki hallott az Uniótól megpályázható városfejlesztési támogatásokról és azokról a lehetőségekről, amik ezeken keresztül elérhetővé válhatnak egy-egy város számára. De azok, akik Budakeszi fejlesztésén dolgoznak, kell, hogy tudjanak minderről.

Az új városháza terveit látva, mégis ugyanazt látom megismétlődni, amit sok év óta mindig és mindenben láttunk. A városvezetés nem kínál alternatívát. Arra hivatkozva, hogy nincs költségkeret a lehetséges változatok megtervezésére (érdekes, hogy amikor valaki saját házát tervezi, akkor meg lehet keseríteni az életét a mindenféle szabályokkal – melyek furcsa módon csak a polgárokat, az önkormányzatot azonban nem kötelezik), vagy arra, hogy már sok évvel ezelőtt elkészültek a tervek (vagy valami egész másra hivatkozva, de), mindig elmarad a valódi társadalmasítási lépés.

Mert ugyan milyen társadalmi fórum az, ahol az emberekkel nyersen és egyszerűen közlik, hogy „ez van, nincs más - de ha lenne, akkor is ez lesz”. De miért kellene mindig az önkormányzatra várni? Tudom, hogy erre sokan azt mondják, hogy az önkormányzatnak vannak kötelességei, és vannak képviselők, akiket mi küldtünk az önkormányzatba – ők kellően képviselik az érdekeinket.

A gyakorlat mégsem ezt mutatja. Talán itt lenne az ideje annak, hogy ne bízzunk rá mindent azokra, akik megszokták ezt és a fejünk fölött szeretnek dönteni. Miután megépül az új városháza, sokan lesznek, akiknek szemet fog szúrni, milyen vérlázítóan látványromboló és kihívóan ízléstagadó épület. De ugyanezek az emberek elmondhatják azt is, hogy ilyen épület sok van Budakeszin. Ne menjünk messzire, rögtön ott van a Művelődési Ház, és a vele szemben épülő terrortámadás a jó ízléssel szemben. Aztán hasonló merényletként kell aposztrofálni a CBA épületeket – melyek éppen eléggé központi helyeken állnak, hogy városképi elemek legyenek, tehát a polgári aggodalom fejet hajtva azt kell, mondja, hogy: „Nincs mit tenni, ha Budakeszinek ez az arculata jelenleg, akkor sajnos éppen jól városképbe illeszkedik az új városháza épülete, mint egy betonszarkofág” - (és akkor még nem esett szó azokról az épületekről, amelyekkel másutt is tele van a város, és amelyek a települési építészeti kultúra hiányának emlékművei, mint például a lakótelepi lélektemetők).

Mi ne álljunk meg a polgári aggodalommal fejet hajtva, inkább gondolkodjunk tovább!

Ne érjük be azzal, hogy mások döntenek helyettünk a város, a lakóhelyünk dolgaiban -  a saját dolgainkban. Mindenki, aki így érez, mint e sorok írója, tegyen valami többet, mint amit szokott. Ne anyagi áldozatot hozzon, ne idejét áldozza föl, vagy fizikumát erőltesse meg! Leggyakrabban erre nincs is szükség és a legfontosabb dologhoz ez nem hiányzik. Amire szükség van, az az, hogy minél több dologban, minél többen saját, eredeti véleményt alkotunk és nyilvánítunk.

Ehhez az is elég, ha mindenki tesz egy sétát a családjával az utcában, ahol lakik, vagy a közeli környéken. Elég, ha elsétál valamelyik cukrászdába, vagy beül az egyik étterembe. De a legjobb módszer, amit ajánlani tudok, ha elhatározza, hogy legalább havonta egy új helyet fölfedez a környéken. Egy új utcát, kertet vagy szép fát – új lakóházat. A gyerekek még ismerik ezt a játékot: a lányok megjegyeznek minden kertet, ahol kiskutyát vagy cicát láttak, a fiúk pedig ismernek minden különleges autót rejtő garázst. Ha még azt is hozzáteszem, hogy menjenek kirándulni a hegyeink közé vagy szerezzenek új ismerősöket – akkor már kilépek e cikk keretei közül.
 
Aki sokfelé és nyitott szemmel jár, az sok mindent észrevesz és akaratlanul is véleményt formál.
Ez az az egészséges polgári engedelmesség, amit még el lehet képzelni mindenkiről, mert az így megtermő vélemény, ez a megformálódott kép hasznosabb és fontosabb minden kutatói munkánál, őszintébb és tisztább mint bármilyen közvélemény kutatás és értékesebb, érdekesebb is. „Hozzatok szavakat magatokkal!” – mondja a Szentírás.

Ez a vélemény helyet fog kérni, ahol távlata van, ahol elhangozhat. Ekkor keressen mindenki egy fórumot, ahol fölszólalhat - biztosan fog találni egy közösséget, egy egyesületet, egy civil szervezetet, baráti kört, templomjáró, kiránduló vagy más közösséget, ahol egymás véleményét keresik az emberek. Ebből az alapos véleményből támadhat föl az a polgári éberség, amely nem adja ki kezéből saját dolgait, de e nélkül biztosan és mindenben nélkülünk-rólunk döntenek.

Koós Kolos


Vissza