Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


A lepkegyűjtő

Ki-kicsoda > Zsámbék

2012-06-09


Polonyi Vilmossal, a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület titkárával a lepkékről és egyesületük történetéről, eredményeiről beszélgettünk.

-   Mit kell tudnunk névadójukról, Szalkay Józsefről?
-   Szalkay József a Fővárosi Állat- és Növénykert inszektáriumának, azaz rovarházának megálmodója. A fóti Somlyó szerelmeseként évtizedeken keresztül kutatta a terület flóráját és lepkefaunáját. Monografikus munkája Fót és környékének nagylepkéiről a Rovartani Közleményekben jelent meg 1962-ben. Szalkay József, azon kívül, hogy rajongott a természetért rengeteg időt töltött a rovarok iránt érdeklődő fiatalokkal. Hazánk sok kutatót, tanárt köszönhet neki, akik a kezei között tehetséges diákból szakemberekké váltak. Bizonyára nem minden „diákja” maradt meg ennél a témakörnél, de abban biztosak lehetünk, hogy a természet szeretete, tisztelete megmaradt bennük. Mi is ezt a nevelő, tanító szándékot akartuk megjeleníteni egyesületünkben, ezért választottuk névadónak. 
 
-   Mikor jött létre a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület?
-   2004 áprilisában. Addig Magyarországon nem működött olyan szervezet, amely maradéktalanul egységbe tömöríthette volna a honi és határon túli magyar „lepkésztársadalmat”. Más indokok is előrevetítették az egyesület megalakulását. A hazánkban tevékenykedő amatőr lepkészek magányosan, mondhatnánk az ismeretlenség homályában űzték hobbijukat, a kommunikáció, a publikációk, a könyvek és előadások hiánya megnehezítették, sok esetben ellehetetlenítették kedvtelésüket. Az egyesület szervezése során döbbentünk rá, hogy mennyi lelkes fiatal szeretne hozzájárulni adataival faunánk feltárásához, és hogy mennyien nem tudtak eddig továbblépni, fejlődni abban a témában, amely oly közel áll a szívükhöz. Fentiek motiváltak bennünket arra, hogy „formabontó” módon, alulról, az amatőrök szintjéről próbáljuk meg felépíteni azt a szervezetet. Összefogás és együttműködés: álláspontunk szerint e két fogalom keretbe foglalja a hazai lepkészek minden generációját, fiatalokat és időseket, amatőröket és kutatókat, érdeklődőket és támogatókat, magánszemélyeket és szervezeteket.
 
-   Mit sikerült megvalósítani a kezdeti célkitűzésekből?
-   Nos, az egyesület kezdeti céljai mára éveket átölelő tervekké forrták ki magukat, amelyeket szerencsére még felsorolni is nehéz lenne, de éppen ezért lehet hosszú távon szolgálni a lepkék ügyét. Tőmondatokban mégis szükséges kiemelni néhány tevékenységet, amelyekkel előrébb tudunk lépni. A természetvédelem terén a hazai védett vagy veszélyeztetett fajok, a nemzetközi egyezményekben szereplő lepkék hazai elterjedésének pontos feltérképezése, adatközlés az illetékes szervezetek számára, együttműködés élőhely-védelmi és kezelési technológiák kidolgozásában, alkalmazásában. Tudományos és publikációs tevékenység körében a hazai lepkékre vonatkozó ismeretek bővítése, ismeretterjesztő irodalmak megjelentetése, népszerűsítése, terjesztése. A tagok és együttműködő szakemberek tudományos eredményeinek hazai és külföldi szaklapokban való megjelentetése, naptárak, fotóalbumok, könyvek kiadása, átfogó internetes adatbázis létrehozása, bővítése. A hazai és nemzetközi ökoturizmus fejlesztése, a természetvédelem oldaláról való megközelítése és e tekintetben hazánk népszerűsítése, bemutatása. Oktatás és utódnevelés kapcsán a lepkék megismertetése iskolai előadásokon, a lepkékre vonatkozó tananyagok ellenőrzése, bővítése, utódkeresés és nevelés szakkörök és lepkésztáborok segítségével, továbbá a hazai amatőr lepkészek felkutatása és szakmai fejlődésük elősegítése.

Hazánkban talán már az összes Nemzeti Parknak végeztünk felméréseket, kutatásokat, segítve az ott dolgozók természetvédelmi munkáját. A Fővárosi Állatkertben, gyermektáborokban jártunk előadásokat tartani. Különböző kiadványokat készítettünk, és ha módunk van rá akkor szakmai könyvek kiadását is igyekszünk anyagilag támogatni.

Véleményem szerint Magyarországon egyedülállóak vagyunk abban, hogy egyesületünk nem csak résztvevője egy európai programnak, hanem egyik megálmodója és koordinátora is. A program másik koordinátora a Luzerni Entomológiai (Rovartani) Társaság (Svájc). Ez a program a European Moth Nights (EMN), azaz az Európai lepkék éjszakái nevet viseli, amit idén rendeztünk meg kilencedik alkalommal. Tavaly 29 ország 425 lepkésze vett rész ebben. A beérkező adatok feldolgozása és tudományos kiértékelése hatalmas munka, amit ezúton is szeretnék megköszönni Kádár Mihálynak és Ladislaus Rezbanyai-Resernek.

Jelentős sikernek tartjuk, hogy Magyarországon először adhattunk ki egy fényképes határozó könyvet, amit a szakma és az amatőr lepkészek bátran forgathatnak a fajok határozásakor. A könyv létrejöttében elévülhetetlen érdemei voltak Ronkay Lászlónak és Ronkay Gábornak, akik nemzetközileg is elismert lepkészek.

-   Beszéljünk a lepkékről is egy picit. Hány faj van Magyarországon?
-   Hazánkban kb. 3500 faj él, az érdekesség az, hogy ebből csak 170 körüli a nappali lepkék száma, a többi mind éjjeli.

  Csak 170 faj? Hogyan vizsgálják az éjjeli lepkéket?
-   A leggyakoribb a lámpázás. Egy állványra kifeszített lepedő elé kiakasztunk egy 160 wattos égőt. A lámpát legtöbbször generátorral működtetik, és a fényre úgy jönnek oda a lepkék, mint a tornácnál a lámpára. A lepkész a lepedőre leülő példányokat megnézi, és egy gyűjtőnaplóba feljegyzi. Sokszor hajnalig fent van az ember, elég fárasztó ez néhány nap után.

-   Gondolom ősztől tavaszig nem csak a lepkék, hanem a lepkészek is pihennek?
-   Ebben téved, hiszen egész évben vannak lepkék! A Polymixis rufocincta isolata például október végén, november elején kel ki és december elejéig, közepéig repül. A magyar neve nem véletlenül villányi télibagoly. De nem ő az egyetlen, meglepően sok faj telel át és aktív az enyhébb téli szürkületi időszakban.

Hájas Ágnes
Fotók: polonyi Vilmos
Az egyesület honlapja: http://macrolepidoptera.hu/


Vissza