Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Munkaerőpiac és gazdaság: Pest megyei körkép

Gazdasági rovat > Pest megye

2012-06-25


Emelkedő export, foglalkoztatás, termelékenység és bruttó bérek – csökkenő beruházások, belföldi kereslet és 9 ezer fővel több munkanélküli. Felfutóban a turizmus: a négycsillagos kastély- és wellness-szállodákat keresik leginkább, a magyar vendégek is.

10 ezer munkaképes bevándorló, 9 ezerrel több munkanélküli

A megye gazdasági fejlődése mindig is szoros kapcsolatban volt lakónépességének változásával, a megyére jellemző sajátos migrációs trendekkel. A bevándorlás azt jelenti, hogy folyamatosan munkaképes korú népesség jelenik meg a munkaerőpiacon (tavaly újabb 10 ezer fő), ami kis mértékben felülmúlja a munkanélküliek számának növekedését (9 ezer fő). A migráció ad magyarázatot arra, hogy az első negyedéves adatok alapján a foglalkoztatottak országos átlagnál jobban növekvő száma (2012. I. negyedév: 516 ezer fő) miért párosul emelkedő munkanélküliséggel (2012. I. negyedév: 49 ezer fő); az álláskeresők számának nettó növekedése elsősorban a Pest megyei munkaerőpiacra újonnan belépő emberekhez köthető. 
 
Az összkép ellentmondásos – a munkanélküliség alulmúlja az országos átlagot (8,6% vs. 11,7%), és a főváros munkanélküliség szintjét is. A 15-74 korcsoportokat is felölelő gazdasági aktivitás és foglalkoztatás szintjében meghaladja az országos átlagot, illetve kismértékben elmarad Budapesthez képest (gazdasági aktivitás: 58,7 vs. 61,6%, foglalkoztatás: 53,6 vs. 55,6%). E mutatók alapján kijelenthető, hogy a perspektíva, amit Pest megye kínál az itt élő és az idetelepülő emberek számára, továbbra is vonzó. A Közép-magyarországi régiót jellemzi a legmagasabb foglalkoztatási ráta (15-64 korcsoportra szűkítve: 61,4%) az országban, és Pest megye nem marad el jelentős mértékben a fővárostól.

Pest megyében a rendelkezésre álló munkaerő létszáma és a foglalkoztatás növekszik, de egyértelmű és minden ágazatra kiterjedő fellendülésről még nem beszélhetünk.

201 900 Ft a havi bruttó átlagkereset

Mint a KSH területi negyedéves összefoglalója megállapítja: a Pest megyei székhelyű szervezeteknél foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete az év első három hónapjában 201 900 forint volt, 6,6%-kal több mint egy évvel korábban. A szellemi munkakörben foglalkoztatottak átlagosan 276 300 forintot, a fizikaiak pedig 144 000 forintot kerestek. A szellemi foglalkozásúak bruttó keresete 2011. I. negyedévéhez képest 3,2%-kal, a fizikaiaké 10%-kal emelkedett.

Pest megyében az átlagos havi munkajövedelem 211 000 forint volt, ez 5,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában alkalmazásban állók munkajövedelme 6,5%-kal emelkedett, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottaké pedig 0,8%-kal csökkent.

Az ipari termelés csökken

A regisztrált vállalkozások 11%-a működik Pest megyében, míg a fővárossal együtt számítva, Közép-Magyarországon összpontosul a regisztrált vállalkozások 34%-a

Ezzel egy időben azonban csökkentek a beruházások, és elsősorban az ipari beruházások, amelyet csak részben ellensúlyozott a mezőgazdasági, az információ és kommunikáció, illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás ágak beruházási teljesítményének növekedése. A Pest megyei beruházások egy főre jutó értéke (41 ezer Ft) elmarad az országos átlagtól, de még így is lemondható, hogy a hazai beruházások tizede koncentrálódik a térségben. 2012. első negyedévében Közép-Magyarországon összpontosult a beruházások 44%-a.

A munkaerőpiac és a beruházások adatainak ismeretében nem meglepő, hogy az ipar teljesítménye az előző év azonos időszakához mérten jelentősen csökkent, 4,4%-kal. Elsősorban az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozások termelési értéke esett vissza, másrészt a feldolgozóipar, és azon belül is elsősorban a gépipar 9,3%-os visszaesése okolható a csökkenésért.

Az export nő

A KSH negyedéves beszámolója tehát arra enged következtetni, hogy szerkezeti átrendeződés megy végbe. Miközben az értékesítés éves alapon 1,6%-kal csökkent, addig a belföldi értékesítés volumene 16%-kal csökkent, ugyanakkor az export 6,4%-kal nőtt. Az ágazatok többségére kijelenthető, hogy a csökkenés, vagy növekedés nem járt együtt jelentős külpiaci pozíciók elveszítésével, vagy kifejezetten exportvezérelt növekedés formájában valósultak meg. E javuló pozíciók azonban egyelőre nem hordozzák az ígéretet, hogy a 40 ezernél is több embernek munkát adó Pest megyei ipar, jelentős számú munkaerőt lesz képes felvenni az elkövetkező néhány hónap során.

Átlagon felül zsugorodó építőipar

A munkahelyteremtést nem segíti továbbra sem az építőipar, amelynek folytatódott a zsugorodása, mégpedig az országos átlagot meghaladó mértékben. A lakásépítések száma például 30%-kal csökkent, negyedéves összehasonlításban.  A Pest megyei építőipar még így is az országos termelési érték 11%-át adja. Gyors kilábalás nem várható, a szerződések állományára vonatkozó megfigyelések alapján az egyéb építmények építése ad majd támaszt a termelésnek az elkövetkező évben, s munkát az építőiparban alkalmazott mintegy 13 ezer embernek.

Felfutóban a turizmus

Összehasonlíthatatlanul kedvezőbb a Pest megyei turizmus helyzete. Mint a KSH területi negyedéves tájékoztatója megállapítja: „ A Pest megyei kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait 2012 első három hónapjában 77 ezer vendég vette igénybe, 11%-kal több mint az előző év azonos időszakában. (…) A vendégek 146 ezer vendégéjszakát töltöttek el a megye kereskedelmi szálláshelyein, 17%-kal többet, mint 2011. I. negyedévében. A belföldi vendégéjszakák száma 22%-kal, a külföldieké 5,4%-kal bővült.” A tájékoztató lényeges pontja, hogy a vendégszám bővülése országosan csak 1,9% volt, illetve hogy az EU tagországokból érkezett vendégek 8,4%-kal, általában az európai országokból érkezettek pedig 12,3%-kal több éjszakát töltöttek el 2012. első negyedévében, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégforgalom mérsékelt növekedése elsősorban az amerikai és az ázsiai kontinensről érkező vendégek jelentősen csökkenő számának tudható be.

A megye turisztikai teljesítménye tehát viszonylagosan és abszolút értékben is javult. 5,4%-kal nőtt a legnagyobb részesedéssel bíró négycsillagos szállodák vendégforgalma, ugyanakkor 36,7%-kal a háromcsillagos szálláshelyekbe érkező vendégek száma. Figyelemreméltó, hogy megduplázódott a wellness-szállodákba érkező külföldi vendégek száma (2 616 fő). A garniszállók és panziók külföldi vendégforgalma viszont jelentősen csökkent.

A belföldi vendégek ezzel szemben különösen felülreprezentáltak a kastélyszállók vendégforgalmában, sőt, 85%-kal(!)  növekedett a számuk (1 804 fő) éves összehasonlításban. Legnagyobb arányban azonban ők is a wellness-szállodákat látogatják – a 30%-os növekedés negyedéves összehasonlításban igen jelentős teljesítmény. A hazai vendégek nagyobb része ugyancsak a négycsillagos szállodákat részesíti előnybe (36 990 fő), ugyanakkor a háromcsillagos szálláshelyek vendégforgalmának növekedése ebben az esetben is jelentősen nagyobb volt éves összehasonlításban (11 985 fő, azaz +25,6%). A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevételei a garniszállók, és a panziók kivételével nőttek; kiugró mértékben a kastélyszállodák (+36,5%), a wellness-szállodák (+35,5%) és az üdülőházak (84,6%). 

A vendégéjszakák alapján Pest megye legfontosabb turisztikai küldő országai voltak 2012 I. negyedévben: Németország (5563), Románia (4 284), Olaszország (3 147), Ausztria (2747), Oroszország (2 417), az Egyesült Királyság (1 678), Szlovákia (1 671) és Lengyelország (1 472), illetve Csehország (1 353). A tengerentúl tekintetében a Koreai Köztársaság jelentősen felülmúlt minden más országot (1 236).

www.pestmegye.hu
(Forrás: KSH negyedéves területi tájékoztató, „stADAT” területi évközi táblák) 


Vissza