Böjte atya az erdélyi magyar oktatásért
Panoráma
2004-12-01
Amikor reggel tükörbe nézünk, talán nem is gondolunk arra, hogy vannak gyerekek, akik a nagy szegénység miatt a legalapvetőbb használati tárgyakat is nélkülözni kényszerülnek. Csíkfalva híven tükrözi a határainkon túl élő magyarok helyzetét. Csaba atya csíkfalvi látogatásakor megdöbbentő tapasztalatokra tett szert. A faluba lehetetlenség kocsival behajtani a nagy sár miatt. Az atyának ezért az autóját a falu szélén kellett hagynia. Csodálkozva látta, hogy a járművet rögtön fiatal lányok vették körül, hogy megnézzék magukat a visszapillantó tükörben. A tükör hiánya még csak a kisebbik baj, de a szegénység akkora, hogy a gyerekek még iskolába sem járhatnak. Sokuknak a naplementével véget ér a nap, hiszen az áram fogalma ismeretlen Csíkfalván.
Többek között erről mesélt nekünk Böjte Csaba ferences atya, amikor iskolánkba látogatott. Csaba atya szívén viseli az erdélyi magyarok sorsát, fő célja, hogy otthont teremtsen a nélkülöző gyermekek számára, és biztosítsa oktatásukat.
Iskolánk tanulóit megrendítette az újonnan épült szovátai gyermekotthon leégése, és közösen papírgyűjtésbe kezdtünk. A befolyó 340.000 Ft-ot a gyermekotthon újjáépítésére ajánlottuk fel. Csaba atya tervei között szerepelt egy iskola létrehozása is Csíkfalván, ahol magyarul folyna az oktatás. Álma egy kolozsvári tanítónő segítségével nemrég teljesülhetett. Körülbelül 60 magyar gyerek ülhet most az iskolapadokban, és tanulhat az anyanyelvén, megtanulva értékelni magyarságát, népe nyelvét és a kultúráját egyaránt.
Sajnos még ma is gondot okoz az erdélyi magyaroknak nemzetiségük elfogadtatása, hiszen kisebbségként vannak jelen egy idegen országban. Az iskolákban a gyerekek nem szólalhatnak meg magyarul, sokszor próbálják azt éreztetni velük, hogy magyarnak lenni szégyen. A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium szívébe zárta a kis csíkfalvi iskolát és testvéri iskolájának fogadta.
Csaba atya elbeszélése fellelkesítette a diákokat, mindannyian úgy éreztük, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a határainkon túl élő magyar fiatalokért. Most, karácsony közeledtével sem feledkezünk meg róluk - az iskola játék- és könyvgyűjtést szervezett, az összegyűlt ajándékokat elküldjük nekik. Reméljük, hogy egyszer személyesen is találkozhatunk velük, addig is imában hordozzuk testvéreinket.
Bereczki Annamária
Szabó Kata 10. A