Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Az alvóváros felébresztése - Budakeszi gyerekköztársaság!

Kultúra

2005-08-01


Budakeszi népessége kormegoszlását tekintve fiatal város. Mégis Budakeszit inkább alvóvárosként tartják számon, ahová az emberek munka után többnyire csak aludni járnak. Ennek a helyzetnek a változtatására Az alvóváros felébresztése címmel a civil szervezetek, vállalkozók és a közélet szereplőinek bevonásával 2005. május 28-án pénteken délelőtt 10 órára konferenciát szervezett az Erkel Ferenc Művelődési Ház. Dalotti Tibor igazgató bevezetőjében elmondta, a konferencia abban a reményben kelt életre, hogy a jelenlévő előadók és hozzászólók ötletei, javaslatai egyaránt segítsék a Budakesziért tenni akaró civileket, az üzleti élet szereplőit és a politikusokat, hiszen városunkban meglepően nagyszámú értelmiségi is él, akiknek aktívabb bevonásával pezsgőbbé, élénkebbé válhatna a kulturális élet.



Délelőtt Dr. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója tartott előadást az üzleti világ, az állam és a civil szféra érdekképviseletéről és találkozásuk mai sajátosságairól a kultúra területén. Koncz Gábor szerint a rendszerváltást követő társadalmi változás bár békésen ment végbe, mégis nagy megrázkódtatással járt, mert többféle kapitalizmussal találkoztunk egyszerre. E változásoknak egyik alapvető sajátossága volt, hogy a politikai hatalom megszűnt a folyamatok egyeduralkodó irányítójává lenni, így véget ért monopóliuma a kultúra területén is.

A kultúra irányítása eközben több tényezőnek lett alárendelve: kiveszi részét belőle a non-profit szféra (az egyesületek, alapítványok) és a háztartások csakúgy, mint a profitorientált gazdaság szereplői és az állam. Ebben a „négyszektoros” gazdaságban a kultúra szervezőinek egyik legaktuálisabb feladata feloldani a szektorok között feszülő, általában csak látszólagos ellentéteket, amely főként a profitgazdaság és a kultúra szereplői között feszül. Az előadó szerint meg kellene változtatni azt a személetet, mely szerint a gazdaság és a vállalkozók kultúraellenesek, mert alapvetően a gazdaság is a tágabb kultúra része. Nem mindig kizárólag az anyagi alapok megléte a siker útja! Az anyagi alapokat ugyanakkor a szinergia elvének (1+1 nagyobb, mint 2, vagyis a csoport nem azonos a benne szereplő személyek összegével, hanem mindig több annál!) alkalmazásával lehet megszerezni. A csoportban – a közösségben – a szinergia által megjelent többletet kell kifejezni, erősíteni és képviselni a források megszerzésénél. (források: föld, anyagi és kapcsolati tőke, vállalkozások, valamint munkaerő).

Sajnálatos tény, hogy Magyarországon a civil szféra még mindig nem elég tudatos. Nem használjuk ki saját törvény adta lehetőségünket a javak elosztásánál sem, amelyet az is mutat, hogy az adózók nagy része még mindig nem él az 1 %-os felajánlás lehetőségével, pedig ez a reklám, a tájékoztatás eszközével együtt egy igazságosabb elosztást, s egy élénkebb belső piacot hozhatna létre a nagy gazdaságon belül.

Sándor János győri építész, a Plaza Műterem vezető tervezője a városukban elindult fejlődés irányairól tartott előadást, majd Czimbalmos Béla, a budapesti Szinergia Projekt-Működés és Változásmenedzsment Kft. vezető tanácsadója számolt be jövőképkészítéssel és kulturális tervek megvalósításával foglalkozó cégük tevékenysége során szerzett tapasztalatairól.

Egy Győr fejlődését nyomon követő civil szervezet, a Fészek Kör egy felmérés nyomán a város vezetésének jelezte: Budapest után eddig a második legdinamikusabban fejlődőnek tartott Győr elindult a visszafejlődés útján. Ezt visszafordítandó, közös munkálkodásba kezdtek, s a stratégiai fejlesztést meghatározva megjelölték a “Győr a találkozások városa” szlogent. Győr 11 magyar várossal együtt pályázatot adott be az Európai Unióhoz az Európa kulturális fővárosa cím elnyeréséért. Kiinduló állapotként meghatározták a város gyengéit és erősségeit: nincsenek sok embert befogadó terek, épületek - rossz a közlekedés és általában a kommunikáció (főként a generációk között) - nincs meg a technika, a kultúra és a környezet összhangja, leromlott a belváros, de ugyanilyen a panelvárosrész is. Hiányzik az egységes, hosszú távú városfejlesztési koncepció. De Győr egyetemi város, itt az Audi-gyár, kutatási-fejlesztési központtá válhatna az egyetemisták városban tartásával, fejlődhetne az idegenforgalom és az egészségturizmus, otthont adhatna a művészeteknek, rendezvényeknek. A célok elérése érdekében felkutatták a fejlesztési forrásokat, kijelölték a kulcsembereket és meghatározták szerepük mértékét, valamint együttes tevékenységük kereteit és a munkacsoportok kapcsolódási pontjait. A városfejlesztési tervekből eddig megvalósult eredmények alapján 11 magyar városból 7 jutott tovább, s ezek között van a 130 ezer lakosú, négy folyó találkozásánál fekvő Győr is!

Siklósi Máté a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársa kifejtette álláspontját Budakesziről, mint turisztikai központról. Szerinte a város fekvése, klímája és nevezetességei bőven kínálnának lehetőséget kirándulóprogramokra, kulturális,- és gyerekprogramokra, az üzleti és a szakmai turizmus fejlesztésére, azonban a város nem használja ki lehetőségeit, honlapja szegényes. Felvetette az Önkormányzat Vadasparkkal való együttműködésének lehetőségét is, hiszen az ide kirándulók napját általában kitölti a természetjárás, nem jönnek be a városba az itteni látnivalókért és a szolgáltatások igénybevételéért. A képeslapokon és a már megjelent monográfián kívül még nagyobb propaganda kellene a városban található, már működő, egyébként színvonalas programoknak is.

Horváth Jenő vállalkozó és Makk Attila belsőépítész, mint a Civilek Budakeszi Fejlesztéséért mozgalom tagjai mondták el gondolataikat a Budakeszin megvalósítandó hosszú távú kulturális és építészeti elképzeléseikről. Kifogásolták, hogy nincs lelke a városnak, hiányzik a tervekből a közösségszervező városközpont, és a meglévő lehetőségekre építő városfejlesztési stratégia. Nincs hagyományőrző szemlélet és építészeti szűrő, minden extrém terv engedélyezőre és kivitelezőre talál. De hiányzik a városra jellemző szlogen is, amely meghatározhatna egy hosszú távú fejlesztési koncepciót. Az előadó ezzel kapcsolatban javasolta a “Budakeszi gyerekköztársaság” meghonosítását, hivatkozva a Budakeszin élő nagyszámú gyerekközösségre, akik a város jövőjét jelenthetik.

A nap végén a hozzászólók többek között javasolták, hogy a város vezetése a konferencia folytatásaképpen tegyen „tanulmányi” kirándulást olyan prosperáló városokba, mint Győr, Csenger, Magyarpolány, Fóny vagy Aba, hogy az ottani tapasztalatokat a helyi viszonyokra átültetve kamatoztathassák.

A konferenciát a tervek szerint jövőre is folytatják, s várhatóan évi rendszerességgel megrendezik majd.

Galgóczy Zsuzsa


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg