Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Örkény és az elcsatangolt telefonfülke

Közélet > Remeteszőlős

2013-03-19


Új helyen, illatos lonccal körbeültetett konténerirodában működik a remeteszőlősi polgármesteri hivatal, miután az ady-ligeti laktanyában elfoglalt helyiségek bérletét indoklás nélkül felmondták. Az ez évi lehetőségekről Szathmáry Gergely polgármesterrel beszélgettünk

-   A 75 m2-es építményt ideiglenes és gyors megoldásnak szántuk, amely közművesítéssel, tereprendezéssel és berendezéssel együtt mindössze bruttó kilencmillió forintba került. Hosszú távon egy állandó polgármesteri hivatal megépítésére is készülünk. Mivel az állam most megvizsgálja az egyes településeken lévő ingatlanainak átadási lehetőségét, igényt nyújtottunk be Remeteszőlős egyetlen állami telekingatlanára. A tervezett épület magába foglalna a polgármesteri hivatalon kívül egy Remeteszőlőshöz méretezett közösségi termet is, valamint a védőnő és az orvosi rendelő helyiségeit. Állami épület igénylésére is tettünk lépéseket, hogy a jelenleg kiugróan magas óvodai férőhelyhiányt gyorsan és hatékonyan megoldhassuk. E hosszú távú terv megvalósulása persze nagyon sok tényezőtől függ.

-   Január elsejétől közös polgármesteri hivatalt működtet Budajenő, Tök és Remeteszőlős budajenői központtal, mivel a 2012. januári állapot szerint kétezer állandó lakos alatti települések nem tarthatnak fenn önálló hivatalt.
-   A hasonló méretű települések összefogásában találtuk meg a megoldást, hiszen minden kistelepülésnek elemi érdeke, hogy megtartsa saját arculatát. Egy nagyobb település hátsó udvarában ez nem könnyű és felesleges energiákat felemésztő feladat. Bár a budakeszi járás mindhárom kétezer fő alatti települése szomszédos nagyobb településekkel, mégis egymással fogtak össze a helyzet megoldására. Mérlegre tettük a Nagykovácsival való szövetség előnyeit és hátrányait is, de a mérlegelésben a kistelepülések szövetsége győzött. A polgármestereken kívül nyolc fő Budajenőn, kettő Tökön és kettő Remeteszőlősön látja el a hivatali teendőket. Tökkel közös adóügyintéző alkalmazását tervezzük, aki felváltva dolgozik majd a két településen.

-   Az új közigazgatási rendszerben a feladatfinanszírozás miatt a korábbi, normatív alapú állami juttatások csökkenése miatt az önkormányzatok rákényszerülnek, hogy felülvizsgálják a helyi adók szintjét.
-  
Az államháztartási támogatás Remeteszőlős esetében 80%-kal csökkent: huszonöt-harmincmillió forint helyett mindössze hatmillió az idén. Ezt csak úgy tudjuk átvészelni, hogy vannak tartalékaink, megtakarításaink. Remeteszőlősnek eddigi számításaink alapján tízmillió forinttal több a bevételkiesése, mint amennyi megtakarítást jelent az, hogy az állam átvállal feladatokat. Egy háromfős munkacsoportot alakítottunk annak felderítésére, hogy hogyan tudunk úgy többletbevételt elérni, hogy közben nem terheljük túl a lakosságot. Természetesen ezzel párhuzamosan a hivatal működési költségeit is csökkentettük azzal, hogy megszüntettünk másfél álláshelyet, a költözéssel megtakarítottuk a bérleti díjat és a lehető legtöbb feladatot (hókotrás, közterület-karbantartás, hulladékgyűjtés, stb.) magunk látjuk el. A kényszerű bevételkiesést tehát a saját erőnk minél intenzívebb alkalmazásával, a költségeink továbbfaragásával és a helyi adók optimalizálásával és nem emelésével (!) szeretnénk pótolni.
Ez az év a túlélés éve lesz számunkra. A többi önkormányzatnak sem lehet sokkal könnyebb, mert többségük forráshiánnyal küzd. Egyes becslések szerint százötvenmilliárdos hiány keletkezett az önkormányzati rendszerben, amire a kormányzat remélhetőleg még az év első felében megpróbál megoldást találni. 

-    Mi az, amit az idei költségvetés lehetővé tesz?
-    Hetvenöt millió forintos költségvetésünkben 32,4 millió forint adóbevételt terveztünk, s tízmilliót meghaladó tartalékot is képeztünk. Az útépítéseinkre kidolgozott előtakarékossági rendszerünkben a legelső beruházásra négy évig részletekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat idén kapja meg az önkormányzat. Az előző években képzett megtakarításunk az, ami most átbillent bennünket az ez évi nehézségeken. A működésünk és a karbantartások, a kisebb fejlesztések fedezetét biztosítja a költségvetés, nagyobb fejlesztésekre azonban nincs keretünk, s most a pályázat is kevés. Szerencsére tavaly sikerült befejeznünk nagy vállalásunkat, s a gyűjtőútként szolgáló Patak sétány teljes, hosszába, 2,2 km-en elkészült. Ez alapvetően meghatározza a település arculatát.  

ÖRKÉNY ÉS AZ ELCSATANGOLT TELEFONFÜLKE

Az idei lépéseinket az átalakulás miatt korlátok közé szorított lehetőségeinkhez méretezzük. Száz éve, 1912. április 5-én született Örkény István. A Nagykovácsiban élő Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója hívta fel a figyelmem az író A balladaművészet hatalmáról című egyperces novellájára, amelyben egy körúti telefonfülke a belvárosból menekülve Buda és Nagykovácsi között, a mostani Remeteszőlősön telepedik le. Ha valaki felveszi a kagylóját, rövid verset hall, amit még egy költő a körúton mondott bele. Ebből az ötletből kiindulva beszereztünk egy régi típusú, zöld-sárga telefonfülkét és gyűjtőtől egy tárcsás telefonkészüléket is, aminek a belsejében egy lejátszóra helyi művészek Örkény-egyperceseket mondanak fel. Aki felveszi a kagylót, meghallgathatja Örkény novelláinak egyikét. A fülkét Örkény képével, ismertető anyagokkal fóliázzuk, és várhatóan április elejétől ajánljuk figyelmébe nem csak a lakóinknak, de az igen nagy turistaforgalmat bonyolító Remete-szurdok látogatóinak is.

KUTATÁS A MÚLTBAN

A település múltjával ismerkedve fontos lépést teszünk az ún. Rácski-tanya romjainak a kitisztításával és feltárásával, ahol érdekes leletekre bukkanhatunk. A névadó tulajdonos az egykori ÁVo-s laktanya megépüléséig annak területét is birtokolta. Tudományos bizonyosság nincs, de egy ötvenes évekbeli légi felvételből arra következtetünk, hogy a mostani laktanya helyén valamikor egy római villa állt. Az Árpád-kori Nagykovácsi is eredetileg Remeteszőlőstől északra, a mostani Kecskehát területén, a nagykovácsi út S-kanyarjában terült el, ahol a légi felvételek még egy templomocska alapjait is sejtetik.  A tanya falmaradványaiban kváderezett kövek látszanak a százéves téglák és a terméskő mellett. A romok rendezésével a látványosabb kövekből helyi kiállítást nyitunk majd. Tervezzük még a község kemencéjének megépítését a polgármesteri hivatal udvarán, amely reményeink szerint egy újabb közösségteremtő helyszín lesz.

Koós Hutás Katalin


Vissza