Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Ereklyém. Kincsem. Fegyverem.

Közélet > Budakeszi

2006-09-02


Országzászlót avattak augusztus 20-án, Szent István napján Budakeszin. Három lokálpatrióta, Bánhidi László, Horváth Domokos és Virágh Szabolcs lelkesedésének köszönhetően díszes ünnepség keretében adták át immár hivatalosan is a nagyközönségnek a hangsúlyozottan kizárólag magánerőből és összefogásból Budakeszi északkeleti kapujában, de még a XII. kerület földjén általuk létrehozott nemzeti jelképet.

A Budakeszi Országzászló szimbolikája
Az emberi élet belső hármassága a test, szellem, lélek tagozódásán alapszik. A Bibliai Szentháromság alapját is ez a törvény képezi, ezért érzünk magabiztosságot a címerbéli hármas halomban, a fiatornyos csúcsokban, ezt a rendet idézi a Budakeszi Országzászló három eltérő magasságú oszlopa is. A hármas tagozódás elemi rendje, hogy a három közül mindig van egy középső, a legfontosabb, mely uralkodik mindeneken, a másik kettő pedig kíséri, oltalmazza, erősíti azt. A magyar Szent Korona keresztboltozatának csúcsát a Pantokrátor képe zárja le, trónuson ül, fején keresztes glória, mellette jobbról és balról egy-egy életfa áll, a fák felett balról a Nap, jobbról a Hold. A Budakeszi Országzászló három oszlopa is három életfa, a balszélső felett Nap motívum, melynek sugarai a forgórózsát idézik, a jobbszélső felett Hold motívum, mely növő alakot mutat, mindezek felett uralkodik a legmagasabb, a keresztet hordozó.
Bánhidi László építész

Országzászlókat 1920 után a trianoni tragédiát követően kezdtek építeni szerte az országban annak emlékére, hogy ez a szörnyűség a magyarsággal megesett és arra emlékeztetőül, hogy élnek a határon túl testvéreink, akiknek szintén fontos ez a zászló és nekünk sosem szabad megfeledkeznünk róluk. A trianoni tragédia jóvátehetetlen, de a mai történelmi helyzet már új eszközöket, lehetőségeket kínál: ez a határok feletti, összmagyar nemzet összefogása. Ennek az együvé tartozásnak a szimbólumául szánták Budakeszi legmagasabb pontján a Minden Magyarok Zászlaját, ezt az anyagba foglalt gondolati jelképet, mely egyben a magyar kultúrnemzet létezésére is fel kívánja hívni a figyelmet. – nyilatkozta a Kossuth Rádiónak adott interjújában Virágh Szabolcs.
 A rendezvényen megjelent Mádl Dalma, volt köztársasági elnökünk felesége, Antall Józsefné, rendszerváltó miniszterelnökünk özvegye, Makovecz Imre építész, Schmitt Pál, kétszeres olimpiai bajnok, a FIDESZ alelnöke, Wittner Mária, az 56-os Magyarok Világszövetségének tagja, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Borbélyné Bíró Ildikó és Gulyás Dénes országgyűlési képviselők (Bíró Ildikó egyben az ünnepség narrátora is volt az országzászló ügyét felkaroló Budakeszi Romkert Teátrum és Kálvin terem Alapítvány kuratóriumi elnökeként), Hámori József biológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Fekete György professzor, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnöke és felesége, Farkas Gyula, Budakeszi polgármestere és Lendvay Endre alpolgármester, Bánffy György színművész, Filó Kristóf, budakeszi plébános, Merétey Sándor budakeszi református tiszteletes, Bácskai Károly, evangélikus tiszteletes. Tempfli József megyés püspök levélben küldte áldását az eseményre. Az ünnepségen képviseltette magát a Vitézi Rend Pest megyei és Budakeszi szervezete, a Szent István Lovagrend, s Németországból az Európai Szabadságharcos Szövetség. A 64 vármegye zászlaját sorfalként a budakeszi cserkészek és a Családi Napokon Budakeszin vendégszereplő csíkszeredai gyermek néptánccsoport táncosai tartották. A szervezést Dalotti Tibor, az Erkel Ferenc Művelődési Központ volt igazgatója irányította.

Az Országzászló fenntartásának, gondozásának további költségeihez hozzájárulás felajánlható a Budakeszi Romkert Teátrum és Kálvin Terem Alapítvány 11600006-00000000-17282567 sz. bankszámlaszámlájára.

Székelyföldről, a Hargita-tetőről a Szentegyházi 11. székely határőrezred hagyományőrző huszárai közül tizenkét huszár érkezett az avatásra. Kapitányuk, Mihály József beszédében kiemelte, eljöttek, hogy tanúságot tegyenek együvé tartozásunkról a minden magyarok zászlaja alatt, amely a jelen és a jövő nemzedékének és nemzetünk minden tagjának „akar segíteni, kell is segíteni, fog is segíteni. Csak az értelem, az erkölcs és a bölcsesség kiterjedése által léphetünk ama szerencse és áldás magasságára, melynek elnyerése a mi méltó célunk. Ha példát veszünk a magyar történelemből csodálatos elődeinkről, biztos, hogy nagy dolgokat tudunk megvalósítani.”

Az Országzászlónál 2006. október 23-án 16 órakor az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján emlékkövet avatnak. Beszédet mond: Wittner Mária.

Makovecz Imre beszédében arra buzdította a hallgatóságot, hogy bízzanak a Szent István-i áldozat máig ható erejében, „s lesz erőnk az életünkre, szülőföldünkre törő ellenségeink eltakarítására.” Ezt követően – programon kívül - Wittner Mária a magyar nép szenvedésének és feltámadásának jeles évfordulója alkalmából az 56-os forradalom zászlaját ajándékozta Makovecz Imrének. „Amíg megőrizzük gyönyörű nyelvünket, ápoljuk kultúránk minden szépségét és őrizzük népművészetünket minden sokszínűségével együtt, addig a magyar nemzet megmarad e hazában. Ezt a hagyományt ápolja Ön építészetében, függetlenül a mesterséges határoktól. Kós Károly építészete összefonódik a Makovecz-csoport alkotta építészettel. Köszönöm Önnek mindazon csodákat, mellyel gazdagította e sokat szenvedett nép kultúráját, építészetét, köszönöm hűségét 56-hoz és a nemzethez.” Majd a déli harangszóra négy budakeszi kislány, Horváth Dalma, Virágh Anikó és Bánhidi Csenge és Réka Dalotti Zsuzsa zászlóanya segítségével kibontották a négy méter hosszú zászlót, melyen a címerpajzsot két szárnyas angyal tartja.

Az ünnepség végén Virágh Szabolcs köszönetet mondott a legfőbb támogatóknak.
Bíró Ildikó, Tagai István, Dalotti Tibor, a Sateam Kft., a Jobb Kor Polgári Egyesület, a Budakeszi Fűzfa Egyesület, a Toyota Mayer, a Gesztenyéskert Vendéglő, a Vadaspark Étterem, a XII. kerület önkormányzata, a Budasign Kft., Fasang János, a Paletta Press, az Egyesült Acél Kft., a Staféta Kft., Móczár Gábor, a Díva Kft., a Taki Team Kft., Budakeszi önkormányzata, a Budakeszi Polgári Körök, Schrotti János, Kerényi Tamás, Barabás Csaba.

„A zászló oly csoda lény, mely mindig előre akar menni.” – emlékezett beszédében Jókaira Mádl Dalma. Szent Istvánt idézve kiemelte, hogy a sokszínűség erősíti az országot, hiszen a különböző nyelvek, szokások, példák mind az országot díszítik. Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Végül Erőss Alfréd: Könyörgés című versével búcsúzott: „Az egyetértés nagy kegyelmét / add meg nekünk, add meg nekünk,/Legyen az mindennapi kenyerünk. Amen.”
Wass Albert: A láthatatlan lobogó című, nagyhatású versét Takács Bence szavalta el: „Ereklyém. Kincsem. Fegyverem./Magosra tartom s lengetem!/És védem, foggal és körömmel!/Vad dühvel és őrült örömmel!/És mentem, mindeneken által,/íntépő, végső akarással! (…) Mert élek még! Ha törten is, / Ha vérben is, ha görcsben is, / még ha utolsó is vagyok, / kit az özönvíz meghagyott, / de harcom végigharcolom / s a lobogót megmarkolom! / Megmarkolom és nem hagyom, / ha le is szakad a két karom, / ha két lábam térdig kopik: / de feljutok a csúcsokig! / S utolsó jussomat, a Szót, / ezt a szent, tépett lobogót / kitűzöm fent az ormokon / s a csillagoknak meglobogtatom!”
Végül a zászló ökumenikus megáldásánál Filó Kristóf plébános, Merétey Sándor református és Bácskai Károly evangélikus tiszteletes teljesített szolgálatot.
Koós Hutás Katalin

A rendezvényen készült fotók megtekinthetők honlapunk Képgalériájában és a www.budakeszi-országzászló című honlapon.


 

 

 

 

 

 


Vissza