Hitünk és nemzetünk kapuja
Panoráma > Budakeszi
2013-06-10
Hat éve már, hogy 2008-ban a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezésében felújított, legkeletibb magyar vasúti őrházhoz megérkezett az első magyarországi zarándokvonat pünkösd vasárnapján. A Balkán és Európa hajdani határán fekvő Gyimesbükk azóta Csíksomlyó mellett a második legnagyobb székelyföldi zarándokhellyé vált. Évente százezer szám keresik fel magyarok a világ minden tájáról. A rendezvények fő koordinátora idén is a Budakeszi Kultúra Alapítvány munkatársai voltak.
Idén pünkösdkor az első magyarországi szerelvény, a Boldogasszony zarándokvonat már pénteken megérkezett Gyimesbükkre, hogy nyolcszáz utasa részt vehessen a Hitünk és nemzetünk kapuja megáldásán és a püspöki szentmisét követően a Gyimesek legrégebbi katolikus kápolnájától, az ezeréves határtól útjukra bocsássák a Csíksomlyóra igyekvő csángó keresztaljat.
Szombaton az esti szentmisét követően a csángó keresztút állomásait járta be a helyi gyülekezet a Magyarországról, többek között Telkiből is szép számmal érkezett vendégekkel közösen. A keresztút 8. stációját a Budakeszi Kultúra Alapítvány, a tizenharmadikat a testvérfalu, Telki állította. Tábortűzzel, zenével, énekléssel ért véget a nap a páratlan szépségű hegyoldalban, Rákóczi sziklája alatt.
Vasárnap fél tizenkettőkor érkezett meg a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz egyesített szerelvénye a hajdan egy egész birodalom határállomását kiszolgáló gyimesbükki pályaudvar főépületéhez, élén a MÁV Bombardier Mátyás király megkoronázásának 555. évfordulójára feldíszített Traxx típusú mozdonyával és 1100 utassal. Akkor Gyimesbükktől már csak öt kilométerre lehetett parkolóhelyhez jutni, mert a szorost a több tízezer látogató töltötte meg. Bár többen háborogtak emiatt, tanulság, hogy Gyimesbükkre időben kell érkezni, mert a késők egyszerűen kiszorulnak a szorosból.
A vonat utasait csángó lovasok vezették ki a határra a kontumáci kápolnához, ahol a Duna TV a világ magyarsága számára már élőben közvetítette a marosvásárhelyi Mustármag Énekegyüttes Népemért vállalom című, Márton Áron püspök tiszteletére írt zeneművet. A Magnificat, a Te Deum és a Hiszek a romokon zeneművek után a marosvásárhelyi együttes Papp László atya szövegkönyve alapján Csiszér László és Gyárfás Levente megzenésítésével bemutatott műben arra keresték a választ, miből épül fel Márton Áron, az „emberkatedrális”, ez a rendkívüli, szilárd és tiszta egyéniség, melynek titkait keresve jutunk el az életet és az erőt összegyűjtő hajszálgyökerekig, amelyek Jézus Krisztusba és a csíki székely lelkivilágába kapaszkodnak – foglalta össze röviden Papp László, a gyimesbükki szentmise szónoka. Szentbeszédében visszaemlékezett 1949 pünkösdjére, amikor Márton Áron püspök több száz csángó fiatalt bérmált Gyimesbükkön, majd a gyimesi csángókkal együtt, az ő védőgyűrűjükben vonult be Csíksomlyóba, hogy megtarthassa utolsó nagyhatású szentbeszédét a hegyen. Csak rá két héttel, csellel tudta elfogni a román rendőrség a nép körében óriási tekintélynek örvendő püspököt, hogy aztán hosszú évekre börtönbe zárhassák.
Salamon József, Gyimesbükk plébánosa a vasúti őrház felújítása óta minden esztendőben maradandó alkotással gazdagítja a helyi közösséget, melynek mindegyikében segítője a Budakeszi Kultúra Alapítvány is. 2009-ben az ő kezdeményezésére újult meg a kontumáci kápolna. 2010-ben a szomszédos romokon katonai emlékhelyet alakítottak ki, melyet egy évre rá a magyar honvédelmi miniszter is meglátogatott. 2012-ben csángó keresztutat állítottak, amely nem csak Jézus szenvedéstörténetét mutatja be, de a gyimesi csángók történelmébe is bepillantást enged.
Salamon József atya idei kezdeményezése a Hitünk és nemzetünk kapuja és megmaradásunk oszlopai. A hit évének kapcsán született gondolat emlékezetes és maradandó jel kíván lenni a magyarság történelmi és vallási zarándokhelyén az utolsó viharos évszázad után, mely értékeinket nagyon megtépázta. Az élet, a hit, a nemzet kapuját átlépő zarándok egy szellemi és lelki értékrendbe lép be, mely életünk alapköve, nemzetünk termőmagja, boldogságunk szent igéje, a gazdasági élet szülőágya, és vágyaink nemesítője: Isten, Haza, Család, Anyanyelv, Alkotás, Jog, Kultúra, Hagyomány, Egység, Szabadság, Jövő.
Ez párosul a határhelyzetű évszámokkal: 1001, 896, 1031, 1772, 1860, 1222, 1823, 1687, 1677, 1956, 2013. Az évszámok kiemelkedő személyekhez kapcsolódnak: Szent István, Szent Imre, a nyelvújítók, gróf Széchenyi István, András király és az Aranybulla, Kölcsey Ferenc, Kájoni János, Bartók Béla, Petrás Ince János, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán, P. Domokos Kázmér és 1956 nagyjai. A kopjafa életjelei: Hit, Föld, Hold, anya, víz, apa, Nap, lány, fiú, tűz, csillag. A famunkát Kelemen Dénes, gelencei fafaragó készítette.
A Hit kapujának és kopjafáinak megáldásában a mai Bákó megye területén működő egyetlen magyar tannyelvű általános iskola, a Dani Gergely gyimesbükki plébánosról elnevezett intézmény diákjai segédkeztek, díszes csángó népviseletükben, minden egyes állomásnál a magyar kultúra legjelesebb alakjainak ide vágó gondolatait felsorakoztatva, s az idézeteket minden esetben fejből tolmácsolva.
A gyimesbükki események fénypontja minden évben a zarándokvonat mozdonyának tisztelgése a vasúti őrháznál, ahol Görbe Vilmos polgármester és Deáky András fogadta a tömeg élén. 2008-ban és 2009-ben a koronás címeres Nohab-mozdony csalt könnyeket a határok mindkét oldaláról érkező magyarok szemébe. 2010-ben a Széchenyi-mozdony érkezett meg a Merjünk nagyok lenni felirattal, 2011-ben a Liszt-mozdony zengett magyar rapszódiákat a hangszóróin a Gyimesi-szorosban. 2012-ben az Aranycsapat mozdonya látogatott ide, s a 83 éves Buzánszky Jenőt is magával hozta. Idén Mátyás király látogatott el az ezeréves határra, a nagy király megkoronázásának 555. évfordulóján. A zarándokvonat az Indóház vasúti magazin és a Kárpáteurópa Utazási iroda szervezése, idei fővédnöke Böjte Csaba atya volt. Csaba testvér gyermekmentő házainak javára 850 ezer forintot gyűjtöttek össze a zarándokvonat utasai.
Kápolna a Szép-havason
Pünkösdhétfő már hagyományosan a Szép-havas csúcsán épülő Szent László-kápolnáé. A Csíksomlyóról hazatérő csángó keresztaljak fogadása után a még mindig kitartó zarándokok a Szép-havas csúcsára indulnak, ahol várhatóan jövőre elkészül az a kis körkápolna, melyet a Szép-havas Egyesület (titkára a budakeszi Szabó Mihály) a miskolci főépítész és Esztány Zsolt építész vezetésével a kisbényi templom mintájára építenek.
Budakeszi keresztállítók
A Budakeszi Kultúra Alapítvány munkatársai és gyimesbükki segítőik még 2009-ben és 2010-ben a helyiek emlékezete és a bécsi levéltár adatai alapján több tucat katonasír helyét felkutatták és szentelt fejfákkal jelölték meg az első, de főként a második világháborúban véráztatta Gyimesi-szorosban. Idén a pünkösdöt megelőző egy hétben túráikon sorra felkeresték a kereszteket, a sérüléseiket kijavították, átfestették, megerősítették és új táblákkal, nemzeti színű szalagokkal látták el őket. Az új táblákon már a sírban fekvők pontos adatai vagy a kereszt állítását ismertető esemény leírása is szerepel.
A túracsapat felmérte a környéken a hajdan volt, de mára erősen megrongálódott határkövek helyét és állapotát is. A munka folytatódik.
Koós Hutás Katalin
Fotók: Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Molnár Ádám és Szaló Jenő
