Sebő Ferenccel a Gyimesekben
Panoráma > Budakeszi
2013-09-10
A Budakeszi Kultúra Alapítvány csapatával több mint egy hétig a Gyimesekben túrázott Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, a magyar táncház-mozgalom emblematikus alakja, a Zeneakadémia tanára és nem utolsó sorban Sebő Ödönnek, a Gyimes völgyében az orosz frontot 1944 őszén a 32-es határvadászok élén három hétig feltartóztató 24 éves főhadnagynak a fia. A túrán felkerestük azokat a helyszíneket, amelyeket Sebő Ödön A Halálra ítélt zászlóaljban leír, egyben részt vettünk több olyan hagyományteremtő eseményen is, amelyet melegen ajánlunk nem csak az erdélyi, de a kis-magyarországi érdeklődők figyelmébe is.
Sebő Ödön háborús visszaemlékezéseit A Halálra ítélt zászlóalj című könyvében adta közre, amelynek szerkesztője Sebő Ferenc, a kiadója pedig a Budakeszi Kultúra Alapítvány.
Sebő Ödön keresztje Ugra-tetőn
1943 tavaszán Sebő Ödön egy terepbejárás alkalmával felfedezte, hogy az Ugra-tetőn a katonai térképek által jelölt helyen nincs már meg a kereszt, ezért helyreállíttatta. Az elmúlt évtizedek alatt a kereszt ismét eltűnt, de 2012-ben a Maglódi Sebő Ödön Túratársaság gyimesi segítőikkel újat állított a helyére, ahová augusztus 20. környékén minden évben túrát szerveznek és Berszán Lajos „pap bácsi” közreműködésének köszönhetően szentmisén vesznek részt a keresztnél. Szabadtéri szentmiséhez csodálatosabb helyet elképzelni sem lehet, hiszen a lábunk előtt hevernek a Keleti-Kárpátok hegyvonulatai. A helyszín a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumtól négy kilométeres sétával elérhető.
Sebő Ödönnek bronzszobrot avattak
Augusztus 17-én Gyimesbükkön felavatták Sebő Ödön bronzszobrát. A szobrot nem más készítette, mint a pátyi Csák Attila szobrász. A civil közadakozásból finanszírozott alkotás elhelyezésére a 2010-ben a budakesziek közreműködésével a Gyimesek legrégebbi római katolikus kápolnája mellett kialakított, több mint ötszáz magyar áldozat nevét őrző magyar katonai emlékhely is felmerült, végül a Deáky-panzió udvarán helyezték el. Sebő Ferenc az avató ünnepségen hangsúlyozta, szeretné, ha ez a szobor nem csak az édesapjának állítana emléket, hanem mindazoknak, akik vele harcoltak ezen a határvonalon.
Sebő Ferenc Csák Attila szobrásszal Gyimesbükkön A 32-es határvadászok emlékútja A Bilibók-tetői megemlékezés Az Ugra-tetői zarándoklat, a határvadász-túra és a Bilibók-tetői megemlékezés egybeszervezésén fáradoznak a programok létrehozói, hogy az augusztus 20. utáni héten, még az iskolakezdéstől kellő távolságban a Kárpát-medence bármely szegletéből vállalható legyen e programsorozat. Sebő Ferenccel felkerestük a mihályszállási, a pipási, a csügési őrs maradványait, hajdani szemtanúkkal találkoztunk, mint a 86 éves Pál Péter bácsi, akit 15 éves forma leventeként még Sebő Ödön is oktatott, ahogy ő mondja, becsületre. Meglátogattunk néhányat azok közül a keresztek közül, amelyeket az elmúlt öt évben jelöletlen katonasírok fölé helyeztünk a bécsi levéltár adatai és a helybéliek emlékezete alapján. A már megjelölt katonasírokról GPS-koordinátákkal is ellátott túratérképet is készített a Budakeszi Kultúra Alapítvány Katonasírok Gyimesbükkön címmel. Fölszállott a páva A Muhos-pataki panzióban minden péntek este lelkes gyimesi fiatalok táncestet tartanak. Örvendetesen sokan vannak és nem amerikai zenére rázzák magukat, hanem vérbeli gyimesi népi muzsikára, élő zenére táncolnak, fergeteges temperamentummal. Főként fiatal felnőttek, de nyolc-tízéves forma gyerekek is keményen ropják a táncot közöttük, némelyik olyan lendülettel és érzékkel, mintha erre született volna. Az este hangulatát alapvetően meghatározta, hogy a Fölszállott a páva zsűrielnöke, Sebő Ferenc is érdeklődéssel figyelte az eseményeket, sokszor a táncosokkal együtt énekelte a dalokat. Úgy tűnt, a hangulatot már nem lehet tovább fokozni, amikor igazán váratlan dolog történt. A Fölszállott a páva zsűrijének egy másik tagja, a felvidéki, néhány évet Budakeszin is élt Agócs Gergely futott be a családjával. Ami ezután következett - dalolás, tánc, közös fényképezkedés és érdekfeszítő eszmecsere a magyarság jövőjéről -, az olyan volt, mint egy kárpát-medencei olvasztótégely, amelynek a legforróbb pontja ezen az estén biztosan Muhos-pataka volt. Koós Hutás Katalin fotók: Bánkuti Ákos, Molnár Ádám 
A 32-es határvadászokat az orosz front sikeres feltartóztatása után bekerítették. Kitörési útvonalukat öt éve a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület, a Hargita megyei ProAmb és a Serv-Mont-Har Egyesület jelölte ki túraútvonalnak a Hidegség-patakától (Csángó Panzió) a Kovás-patakon át Csíkszentdomokosig. 1944. szeptember végén a határvadászok a patak mentén haladtak, a kijelölt túraútvonal viszont a gerincen visz, lélegzetállító kilátással ajándékozva meg a túrára vállalkozókat. Sebő Ferenc igazi kuriózum volt a túrán, amelynek csúcspontján, ezúttal méterben mérve, a Kondra-keresztnél, a Csíkszentdomonkosról elébük érkező, népviseletbe öltözött lovas székelyek fogadóbizottsága előtt maga Sebő Ferenc adta át a Sebő-túra díszes zászlóit. A célállomáson a túrázók a csíkszentdomonkosiak vendégei voltak. A jó hangulatú rendezvényen Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter Honvédelemért emlékéremmel tüntette ki Orbán Ferencet, az 1944. szeptember elseji Bilibók-tetői ütközet még élő veteránját. Az emlékérmet a csíkszeredai főkonzul adta át.
1944. szeptember 1-jén a Gyimesi-szoros ellenőrzése szempontjából kulcsfontosságú Bilibók-tetőt egy bravúros rohammal sikerült a 4. székely határőr zászlóaljnak visszafoglalnia. Erről minden évben szabadtéri szentmisével egybekötött megemlékezést tartanak a helybéliek az Orbán Feri bácsi készítette emlékkőnél a Bilibók-tetőn, ahová az utolsó veterán még tavaly is gyalog ment fel. Talán sehonnan nem látszik olyan tökéletesen az ezeréves határ vonala a Gyimesi szorosban, mint innen. Páratlan panoráma, benne a határgerinccel, a szorossal a Rákóczi-várral, az alapítvány által 2008-ban felújított vasúti őrházzal, a kontumáci kápolnával és a katonai emlékhellyel.
A határvadászok nyomában
