Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


A költségvetés teljesítéséről – objektíven

Közélet > Budakeszi

2006-10-01


Az országos és a helyi politikában egyaránt igaz, hogy a választott vezetés szándékait és tevékenysége eredményét egyaránt objektívan tükrözi a költségvetés tervezése és végrehajtása, melynek szigorú szabályai vannak. Megkerülésük, vagy túlzottan szabad értelmezésük súlyos károkat okoz az országnak vagy a városnak.

Budakeszi költségvetése azt tükrözi, hogy Farkas Gyula polgármester és az általa kijelölt, polgármesteri jogkörökkel felruházott Lendvay Endre alpolgármester nem a jó gazda gondosságával jártak el a város pénzügyeinek kezelésében. A 2006. augusztusi helyzet alapján a város likviditási hiánya az év végére elérheti a mínusz 300 millió forintot, amihez hozzáadódik a várható 300 millió forintos hiteltartozás.
A költségvetés laza kezelésére a 2005. évi költségvetéssel együtt elfogadott, 2005-2006. évi Fejlesztési Program nyitotta meg az utat, ugyanis a szabályok értelmében a „polgármesterek” az elfogadott fejlesztési programokon belül szabadon dönthetnek és köthetnek szerződéseket. Nézzük ennek következményeit:
1.    A fejlesztési programban szereplő források, fedezetek (lakossági hozzájárulás, saját önkormányzati erő, pályázati pénzek, vagyonelemek értékesítése) nem a tervezett mértékben, vagy sehogyan sem állnak rendelkezésre.
2.    A közérdekű kötelezettség vállalások (pl.: a Kukoricásban, a Barackosban, a Karl-Kócián-Nemeskéri vállalkozásnál), mintegy hetven millió forint behajtása elmaradt. Ez a polgármester felelőssége. Annak eldöntésére, hogy ezek az ún. közérdekű kötelezettség vállalások mennyire voltak közérdekűek, érdemes lesz külön vizsgálatot indítani.
A két „polgármester” az elfogadott fejlesztési tervre hivatkozva a polgármesteri hivatal, a képviselőtestület és annak bizottságai jóváhagyása nélkül önkényesen hajtott végre költségvetési átcsoportosításokat, kötött szerződéseket. Így pl.

1.    Az Esso benzinkút építői több millió forint közérdekű adományt ajánlottak fel, amely végül 3 millió forintra csökkent, de ez sem érkezett be a költségvetésbe, nyomtalanul eltűnt.
2.    A polgármester egy kft.-t bízott meg pályázatfigyeléssel és pályázat írással, amiért havi átalánydíjat és sikerdíjat is kiutalt. Egyetlen sikert nem értek el, képviselői érdeklődésre elálltak a szerződés meghosszabbításától (- 1,5 millió Ft).
3.    A közpénzek felhasználása nélkül megépíteni tervezett Egészségügyi Centrumra eddig 5,5 millió + ÁFA forintot fizettek ki, további költségek is várhatóak, de a centrum megvalósulása így is erősen kétséges.
4.    A képviselőtestület határozatával befogadta a Himnusz szobrot, helyet biztosított, majd megszavazott rá 1,5 millió forintot és ugyanennyi közadakozási lehetőséget is biztosított. Ez a Fejlesztési Programban 3 millió forint kiadásként jelenik meg, és ezen felül a polgármesterek további 2,5 millió forintot költöttek a szoborra egy játszótér megszüntetésével.
5.    2,5 millió forintért alkalmaztak egy személyt a közbeszerzési eljárások lefolytatására, és 2,8 milliót fizettek ki az önkormányzat ügyvédeinek ugyanerre a feladatra. Mindössze két (útfelújítás és informatikai fejlesztés) eljárás volt.
6.    A képviselőtestület a Közbeszerzési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság bevonása nélkül választották ki az útfelújítás tervezőit, melynek költsége 4,2 millió Ft +ÁFA.
7.    A játszótérre önhatalmúlag 2,8 millió forintot költöttek eddig. Ennek forrása a Szőlőskertre kötött megállapodásban szerepelt, de eddig még egy fillér sem folyt be. A polgármester – kímélve saját, 2 milliós keretét – az általános költségvetési keret terhére tűzijátékra 160 ezer, farsangra 100 ezer, a Szent László-ház festésére 300 ezer, a vendéglátásra 268 ezer forintot fizettetett ki. Egy tervező cég 780 ezer forintot kapott a Pénzügyi Bizottság jóváhagyása nélkül.
8.    Az önkormányzat lapja, a Hírmondó az előirányzat szerint évi 5 millió forintjába kerül a költségvetésnek, de a lap költségeinek csökkentésére szolgáló hirdetések árát nem számlázzák ki, behajtásukkal senki nem törődik.
9.    A temető bérleti szerződéséről folyó tárgyalásokat a polgármester rosszul folytatta le, a szerződés felmondása várhatóan három millió forintjába kerül a városnak, és elmaradnak a fejlesztések is.

Külön fejezet a Művelődési Ház számos igazgatójának fizetése (közel 9 millió Ft többletköltség), a feladat nélküli alkalmazottak díjazása. Csak a polgármester mobiltelefonjára költ a város évi 600 ezer forintot. Jól érzékelhetően a „polgármesterek” választási kampányát szolgálja az a 1,3 millió forint, amit az 1,5 millió pályázati pénzen felül elköltöttek a családi napokra.
Nem említjük a katolikus gimnáziummal kötött megállapodás részleteit, az ingatlan ügyeket, mivel azok vizsgálatai még folyamatban vannak. Eltekintünk az Állami Számvevőszék által bírságként megállapított 3,9 millió forintos utólagos befizetés indoklásától is. Az eddigi ügyekből is látható, hogy Farkas Gyula polgármester és Lendvay Endre alpolgármester a város Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítetteknek megfelelő „gondos gazda” helyett pazarló módját választotta mindnyájunk pénze kezelésének.
Kertész Ferenc és Sándor Zoltán
A Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke és tagja

Vissza