Augusztus 31-ig meghosszabítva: KIRÁLYOK és SZENTEK Székesfehérvéron
Programajánló
2022-07-31
Királyok és Szentek
Az Árpádok kora
Egy egyedülálló kiállítás, mely során az Árpád-kor nagyjai ismét elfoglalják trónjukat Székesfehérvár szívében. A Magyar Nemzeti Múzeum, a tárlatnak otthont adó székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közreműködésével.
A kiállítás 10 ország több mint 700 felbecsülhetetlen értékű Árpád-kori leletét vonultatja fel egy helyen. A gyűjteményben többek között megtalálhatók a magyar uralkodók személyes tárgyai, valamint a szentekhez kötődő vallási kincsek is.
A kiállítás részei
A HONFOGLALÓ MAGYAROK
A KIRÁLY LÁNDZSÁJA
KIRÁLYI TEMETKEZÉSEK
DINASZTIKUS KAPCSOLATOK
ALAPÍTÁS
A BOLDOGASSZONY ORSZÁGA
A LITURGIA TÁRGYAI
A LITURGIA SZOLGÁLATÁBAN 1.
A LITURGIA SZOLGÁLATÁBAN – 2. A SZENTÉLY
A VALLÁS SZEMÉLYES SZFÉRÁJA
FALVAK, MEZŐGAZDASÁG, KÉZMŰVESSÉG
VÁROSOK ÉS VÁRAK
KINCSLELETEK, A TATÁRJÁRÁS
BETELEPÜLT NÉPEK, IDEGENBŐL LETT MAGYAROK
AZ UTOLSÓ ÁRPÁDOK
AZ ÁRPÁD-HÁZ SZENTJEI
A király lándzsája
István trónra lépésekor szilárd hatalmat kapott örökségül. Hátra volt ugyanakkor uralma feltétlen elismertetése az ország egész területén, az új kormányzati rendszer bevezetése, valamint a keresztény egyház kiépítése. Bár ezek a folyamatok már Géza fejedelem alatt megkezdődtek, a keresztény királyság megalapításának és szervezeti kiépítésének feladata főként Istvánra hárult. A még apja által létrehozott német szövetségnek köszönhetően megjelent nehézfegyverzetű lovagok segítségével győzte le trónkövetelő nagybátyját, Koppányt, s fejezte be – már a hatalom legitimálását jelentő koronázását követően – központosító harcait. Uralkodásának időszakában megszületettek az új rend alapjait megfogalmazó törvények, nyugati mintára megkezdődött a saját oklevélkiadás és pénzverés.
Dinasztikus kapcsolatok
Az uralkodói családok közötti házassági kapcsolatok kiemelt jelentőséggel bírtak a középkorban. Elősegíthették az uralkodó hatalmának megszilárdítását, szolgálhatták az egyes országok közötti békét és a szövetségi viszonyok létrejöttét. Az Árpád-házat sokszínű, csaknem egész Európát érintő dinasztikus háló jellemezte, melyben meghatározónak számítottak a környező államokkal – így a lengyel uralkodóházzal, a Piastokkal és a Kijevben székelő Rurik-házzal – létesített kapcsolatok. Az Árpád-házi uralkodók intenzív külpolitikai és vallási-kulturális hatásokkal is járó dinasztikus viszonyt alakítottak ki Bizánccal.
Az Árpád-ház szentjei
A középkori keresztény világban kiemelt tisztelet övezte a buzgó vagy önfeláldozó vallásosságuk miatt haláluk után szentté avatottakat. A szentté avatást megelőzte a boldoggá avatás, melynek alapja a régről fakadó spontán tisztelet vagy az illető életére, erényeire, esetleges vértanúságának körülményeire kiterjedő vizsgálat lehetett. A boldoggá avatáshoz az erényesség mellett két igazolt csodára is szükség volt, a szentté avatáshoz pedig újabb kettőre. A szentekhez kapcsolódó csodák többsége gyógyító csodatétel volt, sírjuk utóbb a gyógyulást keresők zarándokhelyévé vált. A szentté avatás azt jelentette, hogy az adott személy a megdicsőültek közé került, s az egyház számára előírássá vált tisztelete.
A királykoronázás
Az országalapítás egyik leglényegesebb mozzanatának a királykoronázás számított. Az 1000 karácsonyán vagy 1001 január elsején megkoronázott I. István regnuma, vagyis országa, a Magyar Királyság szimbolikus értelemben is a keresztény országok közösségének részévé vált. A Szent István halála utáni középkori magyar királykoronázásokra vonatkozó szabályok annak érvényességét három, egyidejűleg teljesülő körülményhez kötötték. A koronázási szertartást a székesfehérvári bazilikában, I. István temetkezési helyén az esztergomi érseknek kellett elvégeznie, azzal a koronával, melyet a közfelfogás Szent István koronájaként tartott számon.
További részletek: https://arpadok.hu
