Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Elhunyt Callmeyer Ferenc

Építészet > Telki,Biatorbágy

2020-10-05


952_epiteszforum-elhunyt-callmeyer-ferenc-0-10-2020-10-04-104107.jpgÉletének 93. évében, 2020. október 3-án elhunyt Callmeyer Ferenc Prima- és Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Építész Kamara első elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a magyar modern építészet meghatározó épületeinek alkotója. Halálával a háború utáni nagy generáció egyik utolsó tagja távozott el.



Callmeyer Ferenc Miskolcon született 1928. április 3-án. Családneve felmenői dán származását őrzi, de rokonai között németek, felvidéki szlovákok és magyarok is találhatóak. Gyerekként szembesült az erőszak értelmetlenségével: élete végéig őrizte tanúként annak emlékét, hogy kilencven pozsonyligetfalui leventetársa tömeggyilkosság áldozata lett.

1947-1951 között végezte el a Műegyetem építészmérnöki képzését. 1953-1955 között elvégezte a Mesteriskola első ciklusát. 1951-től meghívott előadóként, gyakorlatvezetőként dolgozott a Műegyetem Építészmérnöki Karán, majd kétéves angliai tartózkodása után az idegen nyelvű képzésbe kapcsolódott be. Több évtizedig meghatározó oktató, innen ered a szakmában közkeletű beceneve, a CöFö Tanár Úr.

1956-ban, 28 évesen Ybl-díjat kapott „a mezőgazdasági víztoronytípus készítéséért, a Kőbányai Gyógyszergyár Irodaépület tervezéséért." A szélmalom alapformájából kiindulva tervezett víztornya a korszak ikonikus mezőgazdasági épülete lett, megvalósult példája ma is áll Püspökladányban.

Az 1956-os forradalom meghatározó élményévé vált: a Kossuth téri sortüzet a helyszínen, a Mezőgazdasági Minisztérium árkádjai alatt elbújva élte túl. A rendszerváltást követően maga állított emlékművet a sortűznek a helyszínen: az árkádok vakolatába illesztett, ötcentiméteres bronzgolyók az egykori sortűz ütötte sebeket jelzik, beszédes gesztussal. Ugyancsak fontos, a korszakhoz kötődő munkája, hogy az 1956-os pusztítások után ő állíthatta helyre a megsérült Rókus-kápolnát Budapesten.

Emblematikusnak számító épületeket alkotott az átfogó Balaton-fejlesztés keretében: a badacsonyi Poharazó, illetve a Tátika étterem, a tihanyi Rege presszó és a magtárból kialakított Németh László Művelődési Ház a magyar modernizmus fontos alkotásai, amelyekre élete végéig büszke volt.

A rossz épületet könnyű leírni és megfogalmazni. A jó épületet nagyon nehéz. Odaállok, szeretem – és nem fogom tudni elmesélni, hogy miért.
Az 1996-ban újra megalapított Magyar Építész Kamara első elnökeként meghatározó pozíciót kapott a szakma újraszervezésében. Elnöki pozíciójáról a Nemzeti Színház építészeti tervpályázata körül kialakult szakmai-etikai körülmények miatt köszönt le.

Három alkalommal, 1978-ban, 1980-ban és 1989-ben is elnyerte az Építészeti Nívódíjat, majd a Prima-díjat. 1993-ban „több évtizedes kiemelkedő, szerteágazó építészeti munkásságáért" megkapta második Ybl Miklós-díját. 2008-ban Prima-díjat vehetett át. 2014-ben az MMA Építőművészeti Tagozat díját kapta. 2015-ben Jean Monnet-emlékéremmel ismerték el a közép-európai nemzetek közötti megbékéléséért tett tevékenységét. 2019-ben ő kapta meg elsőként a Biatorbágy Városépítészetéért Díjat. Még fiatal építészként kapott tervezési feladatot, hogy készítse el a biatorbágyi Szily-Fáy-kastély bontási terveit. Az épület felmérése után a bontási tervek helyett az épület átalakítási és felújítási tervét készítette el és meggyőzte feletteseit, hogy az épület megmenthető és tovább használható. Ennek köszönhető, hogy a kastély épülete még ma is áll és iskolaként funkcionál.

952_epiteszforum-elhunyt-callmeyer-ferenc-0-10-2020-10-04-104107.jpg

Nyugdíjas éveit Telkiben, az általa tervezett családi házban töltötte családja körében. Tovább dolgozott visszaemlékezésein, szakmai cikkein és építészeti munkássága rendezésén, amelynek digitális másolatát a Lechner Tudásközpontban helyezte el. Alkalomadtán szívesen mesélt életéről, munkásságáról, élményeiről. Halálával a korszak egyik utolsó aktív, tevékeny tanúját, egyben a 20. századi magyar építészet meghatározó, nemzetközileg is számottevő alkotóját, generációk mesterét vesztettük el.

foorás/fotó: epiteszfórum.hu

A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható


Vissza