.

2017. július 24. hétfő, Kinga,Kincső napja van. Tizenháromezer példányos, ingyenes regionális havi lap, heti hírlevél és napi frissítésű honlap
Kereső
 
Iránytű Heti Hírek

Galéria


Belépés a fórumba


Európa közepén - egy 48-as honvédtábornok emlékezete

Páty > Múltunk tanúi
2017-03-20
261 olvasás

Az általános iskola irodalmi műsorával, s emléktáblával emlékezett Páty március 15-én. Székely László polgármester szerint a ma élőknek is folytatni kell a küzdelmet, természetesen nem a csatamezőkön, hanem megőrizve nemzeti kultúránkat azért, hogy a magyar nemzet fennmaradjon Európa közepén.

A katolikus temetőben a temetőkápolna falán emléktáblát helyeztek el Guyon-Debaufre Richard ’48-as magyar huszár és báró Splény Mária házasságának emlékére. Guyon tábornok életútját Czentár László helytörténész méltatta.

1813. március 31-én született az angliai Bathban, francia eredetű, főnemesi családban. Kalandvágyó fiatalember lévén részt vett az 1830-as évek elején a portugáliai polgárháborúban, majd Triesztbe ment, ahol megismerkedett néhány osztrák császári tiszttel, s úgy döntött, belép az osztrák császári-királyi hadseregbe. 1834-40 között a II. huszárezredben szolgált (a császári-királyi hadseregnek tizenkét huszárezrede volt, s mindegyiket Magyarországról állították ki). 1838-ban ki akart lépni a hadseregből, ezért búcsúlátogatásra volt ezredének tulajdonosához, Splény Ignác táborszernagyhoz Pátyra látogatott. Ekkor ismerkedett meg a Splény-lányokkal: Máriával, Amáliával és Sarolttal. Néhány napi vendégeskedés után Splény kérdésére, hogy mikor szándékozik elutazni, közölte; marad, mert megnősül. – És kit vesz el? – kérdezte  –  Az Ön lányát. – volt a válasz. Máriát, azaz Mimi-t.

A házasságra 1838. november 22-én került sor Pátyon, a katolikus templomban, a mai katolikus temetőkápolnában. E frigynek állít emléket a 2017. március 15-én megszentelt emléktábla. Az emléktáblát, Csák Attila szobrász alkotását Szloboda Lajos szentelte fel.



A menyegzőről így ír Splény Béla (Mimi öccse): „Mimi nővérem egybekelése november 22-én ment végbe Pátyon, elég fényesen; az eskető Ocskay Antal püspök rokonunk volt, tanúk voltak Mimié részéről báró Lederer Ignác főhadparancsnok és gróf Keglevich Gábor, a magyar udvari kamara elnöke; Guyon több angol ösmerőse volt jelen, köztük a Bécsben társaságban némi szerepet vivő lady Talbot. Az esküvés a pátyi kis katolikus templomban délelőtt ment véghez, ezután huszonkét személyes ebéd volt az üvegházban terítve, mely után az új házaspár Szomorra indult el, mely jószágot kezelésre nekik adta át anyám. A szomori határon ottani legényekből álló lovas bandérium várt fáklyákkal. Az esküvőn a Splény család több tagja volt jelen, ezek közt Festetichné és Splény József. Mimi házassága vegyes házasság volt, mert ő katholikus, férje anglikánus volt; annyira nem tulajdonítottak akkor még egyházi részről minálunk ennek fontosságot, hogy püspök eskette meg őket, szó nélkül, se reversalis nem kívántatott, sem ígéret a gyermekek vallási nevelésére nézve.”

Guyon a házasság után Splény Ignácnak, a császár nemesi testőrkapitányának a segédtisztje lett és Magyarországon telepedett le. A Komárom megyei Csúzon, később az Esztergom megyei Csatán élt. Apósa 1840-ben bekövetkezett halála után anyagi okokból főhadnagyként nyugdíjaztatta magát, és később bátyja halála után kapott örökségből Bars vármegyében gazdálkodni kezdett. 1841-ben született Viktor fiát Pátyon a református templomban keresztelték. 1848-ban született második fia Edgár József.

Guyon Richárd igazán nagy karriert az 1848-1849-es szabadságharc idején futott be, a magyar ügy egyik katonai vezéralakjává vált, vitézségét és személyes bátorságát több alkalommal is bizonyította. 1848. szeptember 15-étől őrnagyként a mozgó nemzetőrség egy zászlóaljának parancsnoka lett. Egységével részt vett a pákozdi csatában. A schwechati csatában a magyar csapatok által elért egyetlen eredmény – Mannswörth bevétele – az ő nevéhez fűződik. A csatát követően ezért Kossuth Lajos ezredessé léptette elő. Több csatában vett részt, győzelmeket aratott, védte a komáromi várat is Görgeyvel.  Bem tábornok megsebesülésekor rövid időre a magyar sereg vezérkari főnöke, majd főparancsnoka lett.        1849 augusztusára a magyar szabadságharc az osztrák-orosz katonai fölény miatt bukásra állt. A jól informált politikusok világosan látták a helyzetet, s igyekeztek családtagjaikat biztonságba helyezni. Így vált a Bakony búvóhellyé, Óbánya-puszta a Kossuth-gyermekek, Pénzeskút-puszta, mely Splény birtok volt, pedig Guyon Richárd tábornok gyermekeinek rejtekhelyévé. 1849. augusztus közepe táján az orosz támadás következtében a magyar haderő összeroppant. Guyon 1849. augusztus 18-án törökországi emigrációba vonult. Október 28-án Kossuth Vidinben altábornaggyá léptette elő. Mint annyi más menekült, ő is a török hadsereg szolgálatába áll, Hursid pasa néven a török hadsereg tábornoka lett Damaszkuszban. Ide már elkísérte felesége és gyermekei is.

A következő években a krími háborúban Guyont az ázsiai hadszíntéren találjuk. Részt vett az 1853. december 1-jei basgedikleri ütközet tervének kidolgozásában. 1854-ben több külföldi tiszttel együtt részt vett a karszi erőd megerősítésében, mint a karszi sereg vezérkari főnöke. Ő dolgozta ki az 1854. augusztus 5-i kuruderei ütközet haditervét. A török csapatok rossz állapota és a török tisztek alkalmatlansága miatt az elveszített ütközet után visszarendelték Isztambulba. Meghívják egy vacsorára, ami után rosszul lesz. Halálát valószínűleg egy - nem véletlen - ételmérgezés okozta. Guyon Richárd Isztambul ázsiai részében található angol katonai temetőben nyugszik, sírhelyén magyar feliratú tábla van, ezzel a szöveggel: „Itt nyugszik Guyon Richárd gróf, török főtábornok, Frankhon ivadéka, Angolhon szülöttje, Magyarhon vitéze. Meghalt octóber 11-én 1856, élete 44. évében.”

Guyon Richárd honvédtábornok dédunokája, John Guyon még az 1990-es években megfordult hazánkban, segített annak idején a gyűrűfűi ökofalu létrehozásában.

Hájas Ágnes

Nyomtatható verzió

Vissza | A lap tetejére

     
     

www.budakornyekiiranytu.hu 

Made by EG-LOGIC