.

2020. February 17. Monday, Donát napja van. Tizenháromezer példányos, ingyenes regionális havi lap, heti hírlevél és napi frissítésű honlap
Kereső
 
Iránytű Heti Hírek

Galéria

Belépés a fórumba


Kiköltözve sem mondunk le a nagyvárosi életformáról

Pest megye > Gazdasági rovat
2020-02-05
129 olvasás

Budapest problémái önmagukban már nem orvosolhatók, és fejlődési lehetőségei sem értelmezhetők a tágabb térség nélkül – állítja Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, akivel a Magyar Nemzet február 5-i számában Pintér Balázs készített az agglomeráció lehetséges jövőjét is elemző interjút.

– Mintha ismét felerősödött volna a szuburbanizáció. Mit gondol erről?
– Nézőpont kérdése, hogy a szuburbanizációt, azaz a város környékének népességgyarapodását hogyan ítéljük meg. Már az ókorban is volt szuburbanizáció, a Római Birodalomban akár a helytartó, akár a módosabb patrí­ciusok egy része a városon kívül lakott. Magyarországon a rendszerváltozás után gyorsult fel a folyamat azzal, hogy szélesebb réteg engedhette meg magának, hogy saját autója legyen. Ezzel párhuzamosan az önállóságot nyerő helyi önkormányzatok motiválttá váltak településük növekedésében. A kétezres évek első felében zajló ingatlanboom után – amit a devizahitelezés is fűtött – Budapest esetében 2007-től a kiköltözés-beköltözés folyamata megfordult. Akik beköltöznek Budapestre, jellemzően távolabbról érkeznek.

– Kell-e, és ha igen, hogyan lehet határt szabni a szuburbanizációnak?
– Létezik például Budapest agglomerációjának területrendezési terve. Ez elvileg pont azt szabályozná, hogy ne korlátlanul növekedjenek a Budapest környéki települések, ne nőhessenek össze, ne minősíthessenek át szabadon mindent belterületté. Ez azonban legfeljebb kontroll- és korlátozó szerepet tölthet be. Akár a jelenlegi térkapcsolatokat, akár a globalizálódó világ működési logikáját nézzük, azt kell látnunk, hogy Budapest problémái már nem orvosolhatók önmagukban, és fejlődési lehetőségei sem értelmezhetők a tágabb térség nélkül.

– Milyen a gondolkodásunk az agglomerációról?
– Szemléletváltásra lenne szükség. Tágabb, budapesti metropolisztérségben kellene gondolkodni, amely a hivatalos agglomerációnál számottevően nagyobb. Hogy Magyarországnak milyen városai, várostérségei vannak, az meghatározó abban, hogy mennyire sikeres. Innen nézve kis jelentősége van a közigazgatási határoknak. Ki kellene mondani, hogy egy olyan főváros közeli középváros, mint Kecskemét, valójában a Budapest-régió része, és ezt az összeköttetésekben is meg kellene valósítani. Nemcsak autópályákkal, hanem olyan gyorsvasutakkal, amelyek Budapesten túl egymással is összekötik a városokat. Ez esetben egy telephelyet kereső cég nemcsak a bő másfél milliós Budapestben gondolkodhatna, hanem akár három-négy milliós régióban.

A teljes interjú ide kattintva olvasható

Fotó: Mirkó István

Nyomtatható verzió

Vissza | A lap tetejére

     
     

www.budakornyekiiranytu.hu 

Made by EG-LOGIC