.

2017. október 18. szerda, Lukács napja van. Tizenháromezer példányos, ingyenes regionális havi lap, heti hírlevél és napi frissítésű honlap
Kereső
 
Iránytű Heti Hírek

Galéria


Belépés a fórumba


Ötödik pünkösdvasárnapi zarándoklat Gyimesbükkön

Budakeszi > Ki-kicsoda
2012-06-07
1983 olvasás

Ötödik éve már, hogy a Budakeszi Kultúra Alapítvány adományozói a gyimesbükki önkormányzattal összefogásban felújították a legkeletibb magyar vasúti őrházat a festői szépségű Gyimesi-szorosban, s először érkezett Budapestről az ezeréves határra a Székely gyors a koronás címeres 017-es Nohab mozdonnyal. Azóta minden évben megújult valami, ami az ott élő magyar közösség megmaradásának jelképe.

A 2008-ban átadott vasúti őrház után 2009-ben a kontumáci kápolna megújításához és a Rákóczi-vár kitisztításához járult hozzá az alapítvány. A helybéli magyarokkal közösen keresztekkel jelöltek meg ismert, de jelöletlen katonasírokat, első lépésként húszat, amelyeket térképen is megjelentettek. 2010-ben magyar katonai emlékhely épült a gyimesek legrégebbi római katolikus temploma, a kontumáci kápolna melletti romokon. 2011-ben a Tatroson át az ezeréves határra vezető hidat újították fel közösen, s a 2010 novemberében leégett magyar tannyelvű Dani Gergely Általános Iskola és Óvoda újjáépítését közel négymillió forinttal támogatta. 2012-ben pedig a pünkösdre elkészült csángó keresztút első ünnepélyes bejárására került sor a gyimesbükki római katolikus nagytemplom mögötti hegyoldalon. A kálvária 8. stációját a Budakeszi Kultúra Alapítvány, 11. állomását a budakeszi Herein Gyula és családja, a 13. stációt Telki, mint testvértelepülés közössége támogatta.

GYIMESI KÁLVÁRIA

    A 8. stáció
A csángó keresztúton Xantus Géza szobrászművész tizenöt bronz alkotása nem csak Jézus, de a gyimesi nép kálváriáját, eddigi történelmét és feltámadását is jelképezi. A fejedelemség megszűnése, a Rákóczi-szabadságharc, a tatár és török betörés, az 1717-19-es szárazság és pestisjárvány, az 1726-od nagy közterhek, a mádéfalvi veszedelem, azt ezt követő menekülés, a bujdosók magára maradottsága sorsformáló volt a Gyimesek történetében – áll Salamon József, gyimesbükki római katolikus plébános Gyimesi kálvária című könyvének bevezetőjében. Az 1852-es újabb járvány, a nagy gyermekhalandóság, a földekért vívott harc szintén mély nyomot hagyott a vidéken. A vasút megépítésével aztán az ezredfordulón megindult a fellendülés, amit hamarosan megakasztott az első világháború,
   A 13. stáció
az 1916-os román betörés a gyimesi határon, majd a trianoni békediktátum. Az egy hiten, egy hagyományon élő népet a nemzetiségi kérdés kiéleződése, a hajdúdorogi püspökségtől leszakított román görög-katolikus rítus bevezetése, a magyarság elnyomása, az iskolák ellehetetlenítése szorította présbe. Az 1940-44 közötti fellélegzés, a Magyarországhoz való visszacsatolás után az átvonuló katonaság, az ateizmus, a kommunista elnyomás, a szekus módszerek, a magyar iskola, a magyar görög katolikus egyház megszüntetése, az ortodox vallás és a román nyelv erőltetése súlyosbította a gyimesiek amúgy sem rózsás helyzetét. Az 1968-as megyésítés, a Gyimes-völgyi települések szétválasztása után úgy tűnt, hogy Jézussal együtt az itteni magyar közösséget is eltemették. Isten azonban újabb és újabb jelekkel bátorította őket: 1976-ra felépült az új templom, 1989-ben újraindult a magyar nyelvű oktatás, 2008 óta tízezres tömegekben érkeznek a zarándokok a kontumáci pünkösdi búcsúra, s a most elkészült keresztút is újabb reményt nyújthat a Regnum Marianumban (Magyarország régi katolikus elnevezése: Mária országa – a szerk.) imádkozó gyimesi népnek. – írja Salamon József.

A gyimesi keresztút egyes stációihoz ima és feladat is tartozik. A Budakeszi Kultúra Alapítványé, hogy „vezető és vezetett közös értékre, kultúrára, javak felismerésére találjon”. Herein Gyula családjáé „új életet építeni a romokra, magot vetni, fát ültetni, sebeket gyógyítani”. Telkié pedig „a természeti rendre vigyázni, a lelkiismereti szabadságot biztosítani, a totalitárius gondolkodást és magatartást gyógyítani”.

             Az utolsó stáció a Rákóczi-szikla alatt, melynek aljából forrás fakad, 
                   s ahol a helyiek emlékezete szerint Rákóczi Ferenc egyszer megpihent.

 HÁROM ZARÁNDOKVONAT ÉRKEZETT

Idén három zarándokvonat is érkezett a hajdani magyar határra, Gyimesbükkre. A czestochowai Fekete Madonna másolatát a csíksomlyói búcsúba szállító Boldogasszony zarándokvonat a MÁV nosztalgiavagonjaival már a pünkösd előtti pénteken megérkezett Gyimesbükkre, hogy az egykori határon álló kontumáci kápolnától induló gyimesi csángó keresztaljának Csíksomlyóba indulásán részt vehessen.

Pünkösd vasárnapján idén ötödször érkezett meg menetrendszerűen Budapestről a koronás címeres Nohab vontatta Székely gyors, majd a Csíksomlyó expressz, ezúttal az 1953-as londoni 6:3-as magyar futballgyőzelem emlékére a legendás aranycsapat képével feldíszített MÁV Siemens Taurus mozdonnyal az élén. Az expresszel a Gyimesekbe érkezett a 88. évébe lépő Buzánszky Jenő is, aki tőle megszokott jókedvvel és humorral a gyimesbükki nagyállomáson és a vasúti őrháznál is rögtönzött beszéddel üdvözölte a vonatok fogadására összegyűlt hatalmas tömeget. Az 1953-as győzelem mellett felelevenítette az 1954-es ismétlést is, amikor az angolok "egy hétre érkeztek és 7:1-gyel távoztak”.

EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK

A vasúti őrház felújításának és a Székely gyors indításának 5. évfordulójára emléktáblát állított az Indóház vasúti magazin, a Kárpát-Európa utazási iroda és a Budakeszi Kultúra Alapítvány, melyet Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere az összefogás fontosságát hangsúlyozva leplezett le.

 

ÉPÜLNEK A KAPCSOLATOK

A pünkösdvasárnapi szabadtéri szentmisét a kontumáci kápolnánál az őrségi Varga Ottó atya, a Gyimesbükktől nyugatra légvonalban ezer kilométer távolságra fekvő Őriszentpéter, a Gyimesekhez hasonló őrvidék plébánosa tartotta. A pünkösdi eseményeken számos budakeszi család mellett Telki küldöttsége is rész vett. Móczár Gábor alpolgármester lapunknak elmondta: a gyimesbükki Dani Gergely és a telki Pipacsvirág Általános Iskola közötti kapcsolat szorosra fűzésén munkálkodnak. Szeptemberben telki iskolások látogatnak a Gyimesekbe, jövő áprilisban pedig gyimesi csángó gyerekek érkeznek Telkibe. Tervezik, hogy a telki labdarúgó centrummal együttműködve lehetőséget biztosítanának gyimesi magyar gyerekek edzőtáboroztatására is.

Koós Hutás Katalin
Fotók: Bánkuti Ákos és Koós Hutás Katalin

Nyomtatható verzió

Vissza | A lap tetejére

     
     

www.budakornyekiiranytu.hu 

Made by EG-LOGIC