Zsámbék > Múltunk tanúi
Megmenthető-e a zsámbéki templomrom?

2017-04-18 08:06:11
240 olvasás

Az 1050-es években már kőtemplom áll itt. A terület birtokosa 1220 körül annak helyén háromhajós bazilikát épített, amely romként is a magyar építészet kiemelkedő emléke. Az 1700-as években ugyan újra helyreállították, de az 1763-as komáromi földrengés olyan pusztítást végzett rajta, hogy magára hagyták.

Egy évszázad telt el, mire újra figyelem irányult a templomromra. 1889-ben Möller Károlyt bízták meg a rom konzerválásával, aki a teljes pusztulástól menti meg. Möller a magyar műemlékvédelem előfutára volt a tudatosan minimális beavatkozásokra, az eredeti állapot megőrzésére alapozott módszerével abban a korban, amikor a kassai dóm és a Mátyás-templom szakmailag elítélt áttervezése és átépítése zajlott.  A kassai dóm és a Mátyás-templom ma is teljes pompájában szolgálja az őket körülvevő közösséget, miközben a zsámbéki templomrom újabb és újabb részletei a szemünk láttára tűnnek el a semmibe. A festett felületek már mind elpusztultak, pedig hinnék-e hogy 1907-ben még a szentély falán egy köpönyeges Madonna freskója látszott, amelynek mára nyoma sem maradt.

A harmincas években leomlott a délkeleti mellékhajó egyik árkádíve. Akkor – nem műemlékvédelmi szakemberek – talán Csíksomlyóra vagy Mariazellre gondolva a rom kiépítését és búcsújáróhely kialakítását kezdeményezték, de az újjászerveződő Országos Műemlékvédelmi Bizottságnak sikerült ezt megakadályoznia. Azóta közel száz év telt el lényegében azzal, hogy a különböző műemlékvédelmi kurzusváltások során újabb és újabb irányok képviselői vitáztak sikertelenül a közös álláspont kialakításán. Az átütő változás nélküli időszak gyakorlatilag mind a mai napig tart azzal a súlyosbító körülménnyel, hogy a romnak jelenleg még végleges gazdája sincs, akit az állagmegóvási feladatok elvégzésére kötelezhetne az illetékes hatóság. Pedig mi lehet veszélyesebb egy értékes épületre, mint hogy se gazdája, se funkciója, így aztán költségvetése sincsen.
    
De mi menti meg a zsámbéki romtemplomot?

A kérdésre ha választ nem is adott, de a reményt felcsillantotta az a tudományos konferencia, melyet Zsámbék önkormányzata és az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottsága 2016. május 20-án rendezett a zsámbéki templom megmentéséről. A több évtizedes probléma megoldása nem várható egyetlen szakmai programtól, ez kiderült ezen a szakmai vitán is. Tanúi lehettünk, milyen sokféle módon lehet közelíteni, s milyen sokféle megoldáshoz. Az egyetlen, amiben a résztvevők egyet értettek, az az volt, hogy a templom megőrzése mindenki számára nagyon fontos. Zsámbékot szerencsére ez nem kedvetlenítette el, mert a mindenki számára nyitott szakmai tanácskozással egy hosszú távú együttműködés alapjait remélte megteremteni.

2017. február 17-én, a romtemplom-konferencia folytatódott Horváth László polgármester és Marthi Zsuzsa főépítész felhívására: kezdődjön párbeszéd arról, hogy mit jelenthet a templom- és kolostorrom egy felújítást követően Zsámbéknak, a Zsámbéki-medencének, Budapestnek és az országnak! Mit kell tenni, hogy gazdaságilag is fenntartható legyen? A szakmai résztvevők már sokkal lendületesebb álláspontokat fogalmaztak meg. Különösen érdekes volt Buzás Gergely visegrádi archeológus előadása, aki a különböző mértékben újjáépülő magyarországi várak példáit elemezte, várakról lévén szó, elsősorban turisztikai-fenntarthatósági szempontból.

Csak építészeti probléma az öregtemplom rekonstrukciója?

Egyértelműen nem.

Zsámbék jövőjének, de megkockáztatom, hogy a Zsámbéki-medence jövőjének is a legfőbb záloga a jelkép erejű katedrális megmentése, eredeti küldetésének visszaadása. Európa szerte keresztény templomok vesznek el, mert településük kiürül az elvándorlás vagy az utánpótlás hiánya miatt. De ha maradnak is lakók, szórványban élnek, már papjuk sincsen vagy elhagyják vallásukat, nem kötődnek a kereszténységben gyökerező ezeréves kultúrájukhoz sem.

De Zsámbék egészen más. Zsámbék növekszik, sokan költöznek ide. Iskolaváros számos oktatási-nevelési intézménnyel, tele van gyerekekkel, s a környező, szintén dinamikusan növekvő településekkel szoros együttműködésben él. Kulturális élete kiemelkedő a főváros agglomerációjában. A város a Mária út meghatározó települése. Páratlanul egységes és épen maradt középkori városmaggal rendelkezik, amelynek legszebb, az ezeréves keresztény kultúrában gyökerező jelentőségű ékessége az öregtemplom, melyet a XV. századig a premontreiek működtettek. S a premontrei rend nem hagyta el Zsámbékot. Férfi rendje és női rendje hihetetlen aktivitással vesz részt a város életében: lelkipásztori teendőket látnak el, szegényeket és időseket gondoznak intézményi szinten, 12 osztályos iskolát és szakiskolát működtetnek, család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtanak. A premontrei rend ráadásul 2021-ben ünnepli fennállásának 900. évfordulóját. Nem lehet kétségünk afelől, hogy a Zsámbékon dolgozó fiatal és energikus rendtársaik mögé minden nemzetközi kapcsolatukat felsorakoztatják, ha meghatározó szerepet kaphatnak abban, hogy rendjükkel egykorú templomuk újra élettel teljen meg.

A témának az is különös aktualitást ad, hogy Zsámbék a fejlesztési és rendezési dokumentumait megújítja, s folytatja a megkezdett közösségi tervezést, a városközpont fejlesztését, és dolgozik a város turizmusfejlesztésén is, ezért összehangolni és tudatosan irányítani igyekszik a város és a templom ügyét a Zsámbék 2030 projekt keretében. Horváth László polgármester feltett szándéka, hogy Magyarország ikonikus jelentőségű műemléktemplomának ügye kerüljön az országos közvélemény és a döntéshozók fókuszába, s nem csak a templom, de a mellette lévő kolostor is épüljön újjá. Ami nem reménytelen annak ismeretében, hogy Magyarországnak ma olyan kormánya van, amely a történelmileg sorfordító külpolitikai helyzetben rendre a keresztény kultúránk és önazonosságunk védelmében kötelezi el magát. A zsámbéki templom pusztulásának lassítása időről időre így is hatalmas összegeket emészt fel, az épület mégis egyre végzetesebben szorul bele a megsemmisülés zsákutcájába. Míg egy működőképességet adó egyszeri beruházással a jövője Zsámbékon, s Zsámbék jövője nem lehet kétséges.

Kell ennél több?

Igen, egy fontos dolog, ami minden bizonnyal már megvan, csak még nem mutatkozik meg elég egyértelműen, egységesen és határozottan: a széles körű társadalmi támogatottság. S ebben nem csak Zsámbéknak van feladata, hanem a környező települések lakóinak is, akik saját kapcsolataikat is csatasorba állítva egy csapásra eldönthetnék a zsámbéki templom sorsát, s vele a Zsámbéki-medence jövőjének egy igen fontos szeletét.

Koós Hutás Katalin

Nyomtatás :: Bezárás