Tudunk róla, hogy bármilyen kevés cigarettát szívott valaki, bármilyen régen leszokott már, de ha a dohányzást gyermek, vagy kamaszkorban kezdte, komolyan megnő a tüdőrák kialakulásának veszélye?

Tudunk róla, hogy a fejlett egészségi kultúrájú országokban a nők 6-7 évvel tovább élnek, mint a férfiak? Magyarországon ez a különbség nagyobb, 8-9 év. A Miért?-re Várokonyi Andrea, Budakeszin élő népegészségügyi szakember adja meg a választ.

ÁNTSZ-közlemény

Magyarországon 0,0005 százalék az esélye annak, hogy valaki repülőgép szerencsétlenségben haljon meg, 0,7 százalék, hogy autóbalesetben és 42 százalék, hogy szív- és érrendszeri betegségben. Az európai uniós átlagnál két és félszer magasabb halálozási arány miatt Szívriadó elnevezéssel programot hirdettek a kardiológusok.

Az évezredes magyar kultúra szerves része és kísérője a virág. A magyarság történelme során a virágot, a virágmotívumokat gyakran használták az uralkodók, a nemesek, a polgárság, a köznép. A templomok freskóin az uralkodói ábrázolásokon, a könyvekben, a címereken, a népművészetben és a népdalban, de a népszokásokban is a tiszteletet, a szépséget, a szeretetet, a békességet és a tisztaságot jelképezik a virágok.

A helyváltoztatás legegyszerűbb, de egyúttal legalapvetőbb formája a gyalogos közlekedés.
Hazánkban az országos, a regionális és a helyi közlekedéspolitika a gyalogos közlekedést ez ideig teljes mértékben elhanyagolta. A közlekedéspolitikai koncepciók általában erre a kérdésre nem is térnek ki. Elvétve voltak és vannak próbálkozások a gyalogos közlekedés színvonalas megoldására, minőségének, biztonságának javítására, de ezek ritkán álltak össze egységes koncepcióvá, programmá.

A víz mindennapi életünk nélkülözhetetlen eleme, bolygónk felületének és testünk térfogatának mintegy 70 %-át víz alkotja. A víz táplálék, oltja a szomjunkat, megtisztít, élteti földünk növény- és állatvilágát, egyúttal közlekedési útvonal, a sportolás és a szórakozás helyszíne, befogadja és táplálja a vízi élővilágot, összefoglalva, összefüggésben és harmóniában a természet más elemeivel az egyik legfontosabb eleme a természetnek.

A legutóbbi felmérés szerint Magyarországon egyre több olyan terület van, ahol a kullancsok valamilyen betegséget terjesztenek. Ezek jelentős része emberre és kedvencállatra is veszélyes. A betegségek korai felismerése a betegek életét mentheti meg. Míg a korábbi években házőrzőnkből egy nyári szezon alatt szedtünk ki tíz kullancsot, addig idén szinte naponta találunk ennyi vérszívót háziállatunk bőrébe fúródva. A kullancsok ugrásszerű elszaporodásának okairól kérdeztük dr. Kapiller Zoltán állatorvost, zoológust, a Kullancsszövetség létrehozóját.

Környezetvédelmi szakmai körökben régóta megfogalmazódtak azon alapelvek, amelyek meghatározzák a hulladékgazdálkodás tennivalóit. Hulladékgazdálkodási szempontból az optimális helyzet az lenne, ha hulladék nem keletkezne. Manapság ez nem így van, ezért még hosszú ideig számolhatunk azzal, hogy a hulladék mindennapi életünk velejáróra lesz. Figyelemmel kell kísérni útját, társadalmi, gazdasági hatásait és országos szinten és otthonainkban is gazdálkodni kell vele.

Hazánk és szűkebb pátriánk kiváló természeti és klimatikus adottságai tették lehetővé, hogy tudós gondolkodók és művészek körében már rég megfogalmazódott a „kert Magyarország” víziója. Mindannyian ismerjük történelmünk buktatóit és megéltük azt az időt, amikor nem lehetett preferált cél az arborétum, a tájkert megtartása, gondozása, a városi zöldterületek bővítése, és eltorzult a falusi haszonkert használata. Ezekben az időkben nem sok gondot fordítottak arra, hogy a lehullott levél, ág, a lenyírt fű, dinnye és krumplihéj, a faforgács és más biológiailag hasznos anyagok hasznosuljanak, többnyire ezeket szemétként kezelték.