Napjainkban a növekvő energiaéhség, a környezetvédelmi előírások szigorodása, a fejlett világban jelentkező élelmiszer túltermelés arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly előrehaladást kizárólag a mezőgazdaság teljes átalakításával érhetünk el. Szükség van arra, hogy csökkentve az élelmiszer célú növénytermesztést, egyre többen térjenek át a “biológiai zöld energia” előállítására. Ez az egyik módja annak, hogy az egyébként művelés alól kivont területeket a gazdák hasznosítani tudják, hogy a fosszilis energiák pótlására rövidtávon megújuló energiát állítsanak elő. Réczey Istvánné Csorba Katalin műegyetemi docens ez irányú kutatásairól tartott nagy sikerű előadást a Keresztény Értelmiségiek meghívására a Szent László Közösségi Házban.

Az Egészséges Táplálkozásért Egyesület március elején Az egészségmegtartó és betegséget megelőző táplálkozási modell címmel szimpóziumot tartott az Egészségügyi Minisztérium nagytermében. A rendezvényt az Országos Onkológiai Intézet, „A Rák Ellen, az Emberért, a Holnapért” Társadalmi Alapítvány, a Magyar Rákellenes Liga és a Rákbetegek Országos Szövetsége is támogatta. A szakmai neves képviselőinek előadásai közül a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért elnökének, dr. Solti Gábor előadásának összefoglalóját közöljük folytatólagosan három részben.

Napi életünk fontos, jövőnket is befolyásoló műszaki-gazdasági tényezője az energia, az energiagazdálkodás. A világ, a haza, a lakóhely, az otthon energiagazdálkodása különösen így tél derekán, a fűtési idényben tolakodik előtérbe és válik mindennapjaink részévé. Az idei tél is tartogatott számunkra meglepetéseket, egyes időszakai meglehetősen hidegek voltak – bár ez több évtizedes visszatekintés szerint nem is szokatlan. A média nagy érdeklődéssel kísérte a Magyarország gázellátását is érintő ukrán-orosz gázkonfliktust.

A szilveszeri petárdázásnál számtalan kutya veszett el, sok állattartó jelezte, hogy ijedtében elkóborolt az állata. Ilyenkor rendszerint teljesen tanácstalan a tulajdonos, hogy kinek szóljon, hol érdeklődjön. Több olyan szervezet működik Budakeszin és környékén, ahová ilyen esetben fordulni lehet, természetesen a helyi állatorvosokon kívül:

A társadalmi munkamegosztás kialakulásával és kiszélesedésével a ma embere számára egyre szűkebb a lehetőség az önellátásra vagy arra, hogy szükségleteit lakóhelyének közelében megtermelt, előállított árukkal elégítse ki. Az elmúlt évtizedekben a kereskedelem színtere a helyi piacokról a centralizált kiskereskedelmi bolthálózatba, majd a nagy bevásárlóközpontokba tevődött át. A vásárlás életünk természetes velejárója, végső fokon ez is a házimunka, annak otthonból kihelyezett formája. Manapság azonban azt tapasztaljuk, hogy – eredeti szerepétől eltérően – a vásárlás hétvégi szabadidős elfoglaltsággá, hobbivá, szórakozássá, szélsőséges esetben szenvedéllyé válik.

A környezethez való jog ténye és léte az 1970-es években vált az érdeklődés tárgyává, elsőként nemzetközi konferenciákon foglalkoztak vele az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) 1972-ben tartott Stockholmi Konferenciáján és szakosított szervezeteiben.

Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban tartott II. Környezetvédelmi Világkonferenciája nyilatkozatot tett közzé: „Az emberek állnak a fenntartható fejlődés középpontjában. Joguk van az egészséges és produktív életre a természettel harmóniában.”

Gyakori kérdés, főleg kisgyermekes családoknál, terhes asszonyoknál, ha állatot tartanak, hogy mely betegségek terjednek emberről állatra. Az ilyen betegségeket összefoglaló néven zoonozisoknak nevezzük.

Szeptember közepén egy hat méteres sávon kiirtották a növényzetet a budakeszi Bodzás-patak partján. A patak medrét tisztították, de egy olyan lánctalpas géppel, amely mindent letarolt a meder környezetében.

Aki már kivette részét a kerti munkákból, tudja, hogy ha időnként fáradtságos is, kárpótlást nyújt az elültetett sziklakerti növények üde tavaszi színkavalkádja, a fullasztó nyári délutánokon enyhet adó lombok suhogása, melyek alatt a gyerekek is szívesen játszanak, és ahová az idősebbek is ki-kiülnek megpihenve egy-egy fárasztó nap után. A rendezett kertek, parkok ugyanúgy hozzátartoznak egy város képéhez, mint a jellegzetes épületek, intézmények. A szép természeti környezet kialakításához és az ősszel elvégzendő munkákhoz szolgál tanácsokkal Bori Gábor kertészmérnök a budakeszi Kert utcai LP Faiskolai lerakatból.

A toklász apró szálai érdes felületűek, egyirányba álló, apró tüskék borítják, ennélfogva ha valaibe beleakad egy ilyen szálacska, csak előre képes hatolni, mint egy horog, visszafelé nem. E tulajdonsága sok bosszúságot okozhat a hosszabb szőrű kutyák gazdáinak, hiszen lábujjak közé, a fülbe, de akár a szem kötőhártyájába vagy a kutya orrába is befúrhatja magát.