Április 14-én, szombaton, 12.30-kor
a 14. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében
a Pont Kiadó Évszázados viták című esszésorozatában mutatják be
a budakeszi író, ALBERT GÁBOR  új kötetét,
a VÉDEKEZÕ HALÁLRAÍTÉLTEK – SZÓKRATÉSZ ÉS BAKUNYIN címmel
a Budapesti Kongresszusi Központban a Lehár II. teremben.

Megszólalt a kapucsengő. Szaggatott, ritmustalan, erőszakos csengetés volt, csakis gyerekkéztől származhatott. Bosszúsan bújtam be a cipőmbe, morogva mentem kifelé, készítettem magamban a megszokott dorgáló mondatokat. A kapu előtt nem állt senki. Trappoló léptek zaját hallottam, és kisfiam visító hangját: „ Anyaaa, nézd meg a levelesládááát!” Odamentem a ládához, felhajtottam az ajtaját: egy maroknyi százszorszép hullott ki belőle a lábam elé, a földre meg a cipőm orrára.

Megjelent a Magyar Katolikus Rádió gondozásában Nagy Gáspár életmű-albuma. A dupla CD-n hallható válogatás a költő száztizenegy versét tartalmazza a szerző előadásában.

Él Budakeszin egy fiú. Tíz éves és a Széchenyi István Általános Iskolába jár. Kitűnő tanuló. Hat éves kora óta fest, de plasztikákat is készít.

Az interjúkötet története úgy kezdődött, hogy az írót Gyurkovics Tibor bemutatta az ’56-os harcokat túlélő Dózsa László színművésznek. Dózsa ugyanis írót keresett, akinek elmesélheti életét.

Csaknem annyi '56-os témájú magyar játékfilmet forgatnak az idén, mint az elmúlt öt évtizedben együttvéve.

„.. És a kereszt hirdette: valóban győztek,
hiszen emlékük maradt a legerősebb!
Romolhatatlan arcuk, mint a márvány,
Isten elé tett memorandum: fényes kiáltvány!
(Nagy Gáspár: Október végi tiszta lángok-  részlet)

Kiss Iván animációs filmrendezőt ’56-ról készülő rajzfilmje indította arra, hogy Nagy Gáspárral közösen egy kép-vers albumot készítsen. Ez az egyszerűségében is szép és különleges album a Püski Kiadó gondozásában jelent meg az idei ünnepi könyvhéten. A kötetet szeptember 22-én a Budakeszi Könyvtárban Kiss Iván ismertette meg a helyi közönséggel. Nagy Gáspár betegsége miatt sajnos nem lehetett jelen a rendezvényen.

1956 emlékére

Albert Gábor regénye egyszerre számvetés, korrajz és pikareszk regény. Annak a nemzedéknek számvetése, amely az elmúlt ötven-hatvan év lélekpusztító korszakának egyszerre volt szenvedő alanya, és az ezt követő változásnak magatartásával előkészítője, némileg kiprovokálója is.