Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Gondolatok a kultúra napján

Kultúra

2005-02-01

Száznyolcvankét évvel ezelőtt egy szatmárcsekei kúriában, valószínűleg csikorgó hideg, januári éjszaka, lefüggönyözött ablakok mögött, a gyenge lámpafénynél egy törékeny testalkatú, krisztusi korban járó, azaz harminchárom éves, balszemére vak férfi egy hosszú vízszintes vonással befejezett egy költeményt. Az azóta megcsonkult kéziratot Nemzeti Könyvtárunk, a Széchényi Könyvtár őrzi, s több mint egy évszázada Erkel Ferenc zenéjével Kölcsey Ferencnek ez a költeménye lett a magyar nemzet Himnusza. A Magyar Kultúra Napján erre a tollvonásra emlékezünk, és arra a megtartó magyar kultúrára, amelynek egyik jelkép értékű összefoglalása éppen Kölcsey Himnusza.

Görömbei András: Nagy Gáspár égi megbízása

Kultúra > Budakeszi

2005-01-31

Több évtizedes testvéri barátság öröme után, vigasztalhatatlan szomorúsággal búcsúzom Nagy Gáspártól.

Kőrösiné dr. Merkl Hilda búcsúbeszéde

Kultúra > Budakeszi

2005-01-18


Olasz Sándor: Búcsú Nagy Gáspártól

Kultúra > Budakeszi

2005-01-18


Kárpátalján a református kórus

Kultúra

2004-12-01

November 5-7. között Kárpátalján járt és szolgált a Budakeszi Református Kórus Zákányi Zsolt karnagy úr vezetésével. Az útra elkísért minket a budakeszi református gyülekezet segédlelkésze, Mayer Emőke tiszteletes asszony és a presbitérium néhány tagja is. Az Ungvárhoz közeli minaji, ráti, botfalvi és ketergényi gyülekezet látott bennünket vendégül, ezen gyülekezetekben teljesít lelkipásztori szolgálatot Bartha Zsolt tiszteletes úr és felesége, Bartha (Németh) Lívia tiszteletes asszony, aki néhány évvel ezelőtt a budakeszi gyülekezet segédlelkésze volt.

EDZÕTÁBOR FÚVÓSOKNAK

Kultúra

2004-12-01

Lassan már hagyománnyá válik, hogy a Budakeszi Czövek Erna Zeneiskola Fúvószenekara felkerekedik, és elindul az ország különböző tájaira, hogy kellemes, kikapcsolódással egybekötött gyakorlással töltse el a tanév valamelyik hétvégéjét.

GYERMEKÁLDÁS

Kultúra

2004-12-01

Mindig lenyűgözött engem az anyanyelvünk szépsége és gazdagsága. A gondolatait szóvá dermeszteni akaró embernek hatalmas csatát kell vívnia a megérzett és megélt dolgok árnyaltsága, intenzitása, valamint a mindezek kifejezésére rendeltetett nyelv hiányosságaiban rejlő belső feszültség leküzdésekor. Ugyanakkor vannak olyan szavaink, amelyek az évezredek formáló erejében valódi kristállyá érettek és csiszolódtak. Ezekhez a szavakhoz gyermeki tisztelettel nyúlunk, mint egy felbecsülhetetlen értékű régészeti lelethez.

Az első nagy magyar lírikus

Kultúra

2004-11-01

„Ó én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát”

Balassi Bálint 1554. október 20-án született a felső-magyarországi Zólyom várában. Gyarmati Balassi János báró és Sulyok Anna gyermeke. Családja református, de az evangélikus Bornemisza Péter papot fogadják mellé nevelőnek. 1572-ben Balassi németből fordít le egy vallásos elmélkedést Beteg lelkeknek való füves kertecske címmel.


Vissza a főoldalra