Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


„Nekem a színházban a néző a legfontosabb”

Kultúra

2006-04-01

Amikor Bánfalvy Ági légies alakja, kissé megkésve, megjelent a Hotel aulájában, napsütötte mosolyával, befogadó közvetlenségével derűt lopva a délután szürkeségébe. Õ az, akinek lényén egyszerre süt át a kedvesen naiv diáklány és Csehov, Puskin, Tolsztoj környezetükből kiszakadni vágyó hősnőinek sorsukkal dacoló tragikus alakja. Már a Főiskola elvégzése után számtalan filmben és színdarabban játszott, mégis 1977-ben vált az ország Torma Piroskájává, a Szabó Magda Abigél című regényéből készült filmben. A híres filmsorozat után négy évvel azonban váratlanul elhagyta az országot. Sokfelé megfordult a világban, játszott, rendezett és tanított, Franciaországban Godard-ral forgatott, az Amerikában töltött tíz év alatt pedig olyan híres rendezőkkel dolgozott együtt, mint Peter Bogdanovich, vagy André S. Labarthe, aki neki szánta a női főszerepet az Orson Welles életét feldolgozó Big O’ című filmjében. 1992-ben tért haza. Most a Budaörsi Játékszínben bemutatott Hunyady Sándor darabban, a Júliusi éjszakában láthatjuk. A szerep alakítja a színészt, vagy a színész a szerepet? – kérdeztem tőle a premier után.

Botafogo: Aladdin

Kultúra > Budakeszi

2006-03-28


A kortalan ünnep

Kultúra

2006-03-01

Szekfű Gyula, a 20. századi magyar történetírás egyik oszlopos tagja, mára már klasszikussá „nemesedett” munkájában, a Három nemzedékben kíméletlenül ostorozza a 19. század második felének nemzedékeit. Szemükre veti, hogy „’48-ról a magyar tömegek nem gondoltak (gondolkodtak!) többé, hanem – éreztek. A szabadságharc eseményeit értelmük helyett szívükkel és érzéseikkel fogták fel…’48-at csak csodálni és szeretni, keserű sóvárgással visszasírni lehetett, de hozzá józan hidegséggel közeledni, akadékoskodó kritikával szétboncolni nem.”

Mátyás királlyal Budaörsön

Kultúra

2006-03-01

„Hibáival együtt is szenvedélyesen szeretem ezt az országot!”

Koncz Gáborra várok a Budaörsi Játékszín öltözője előtt. Még Heltai Jenő A néma levente című darabjának hatása alatt vagyok, amikor megérkezve így mutatkozik be: „Jó estét kívánok! Ha Mátyás királyt várja, itt van”. - Kérem, üljünk le egy beszélgetésre. Kezdeném a bemutatást: Koncz Gábor, a számomra tiszta, örök-gyermek, a lázadó ember, tér-időn kívüli igéző, 1938-ban Mezőkeresztesen született. A Jászai Mari - díjas, és Kossuth-díjas Érdemes Művész mostanában könyvet ír az életéről...” - amikor félbeszakít.

Absztrakt evangélium

Kultúra

2006-03-01

Látogatás Dévényi János festőművésznél Dévényi János az Egri Tanárképző Főiskola rajz-biológia szakán diplomázott, ezután végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. 1984-től a mai napig az egri Eszterházy Károly Főiskolán – ahol első diplomáját is szerezte – alkalmazott grafikát, sokszorosító grafikát és tárgyábrázolást tanít. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Grafikusművészek, valamint a Képző és Iparművészek Szövetségének. „Művészete abból az avantgárd szemléletből táplálkozik, amely a 20. század elején a konstruktivista gondolkodásmódot létrehozta. A magyarországi aktivisták, Kassák Lajos köre, illetve a rájuk is nagy hatást gyakorló holland és orosz konstruktivizmus kiemelkedő alakjainak művészete olyan kristályos kiindulópontot jelentett számára, amely az eltévelyedés veszélyétől megvédte. Ám az a társadalmi töltet, amely a geometrikus absztrakció mestereit – Huszár Vilmost, Rodcsenkót, vagy Moholy-Nagy Lászlót jellemezte, az ő művészetében nem található meg. Sokkal inkább a mondriani, malevicsi meditatív transzcendens világkép, ami művészetét inspirálta”– írja róla H. Szilasi Ágota művészettörténész.

A csángó magyarok hitvilága

Kultúra

2006-03-01

Csoma Gergely, Budakeszin élő csángókutató a Protestáns Közművelődési Egyesület vendége.
Moldvában 4,5 millióan élnek, közöttük 295 ezren katolikusok. Ebből azonban már csak 65-70 ezer fő beszél magyarul. Õk a csángók, a Kárpátokon túli magyarok. Csoma Gergely  először 1977-ben került ki Moldvába.

Barcsay Jenő Rajzkör

Kultúra

2006-03-01

Barcsay Jenő Rajzkör Budakeszi Minden  szerdán 16 és 18 óra között. A rajzfeladatok egyénre szabottak, mindenkivel a saját tudásának megfelelően foglalkozunk.

Minden önkénnyel szemben

Kultúra

2006-02-01

Simon István, Budakeszin élő kerámikus-festőművész vall életéről, munkájáról, művészetéről, hitvallásáról.

„Dum spiro, spero” Míg élek, remélek

Kultúra

2006-02-01

A címben szereplő mondat Prohászka Ottokár püspöki jelmondata és küzdelmes életének mottója volt. 2005. december 9-én Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök úr emlékévet hirdetett Székesfehérváron Prohászka Ottokár (1858-1927) püspökké szentelésének 100. évfordulója alkalmából.

Tér és idő Orosz István grafikus-filmrendező értelmezésében

Kultúra

2006-02-01

Orosz István tartott előadást az idő képi megjelenítésének lehetőségeiről a Keresztény Értelmiségiek Budakeszi Szervezetének meghívására január 5.-én a Szent László Közösségi Házban. A művészt megnyitójában Sturmann Krisztina, az est házigazdája így mutatta be: Orosz István 1975-ben végzett az Iparművészeti Főiskola grafika szakán. Az UTISZ Képzőművész Kör tagja, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanára, aki alkalmazott grafikai munkáiban többnyire az „illuzionizmus”, a kétértelmű ábrák és az anamorfózisok technikáját alkalmazza mondanivalója továbbításának eszközeként, rendezőként pedig leginkább az animációs filmek és a dokumentumfilmek határterületein alkot.


Vissza a főoldalra