„Mert az egész föld királya Isten, zengjetek neki éneket” (Zsolt. 47,8)
2006. május 13-án Budakeszin, a Határon túli Magyarok Református Emléktemplomában és a Kálvin-teremben a Budakeszi Református Énekkar tartott kórustalálkozót, melyen részt vett az erdélyi, Kolozs megyei Méra község református gyülekezetének vegyeskara (karnagy: Mezei Tünde nagytiszteletű aszszony), a szegedi Honvéd téri gyülekezet vegyeskara (karnagy: Nagy Kornélia), valamint a vendéglátó Budakeszi Református Vegyeskar (karnagy: Zákányi Zsolt). A kórusok különböző – elsősorban protestáns hagyományokon alapuló – korszakok egyházzenei műveiből adtak elő, majd a három énekkar közösen Händel Messiás című oratóriumából a Győzelmi kórust énekelte. Orgonán közreműködött Pető László orgonaművész.

Iskolánk, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium 2004. óta résztvevője egy Comenius-projektnek, melynek címe: „Repülés, egy európai történet”. Tavaly hat tanuló vehetett részt a lengyelországi találkozón, idén pedig tizenhárom diák és három tanár látogathatott Belgium Mechelen nevű városába.

1453-ban a török sereg elfoglalta Konstantinápolyt, az akkori világ legnagyobb városát. Útját ezután Nándorfehérvárnak vette, hogy induljon Magyarország és Európa elfoglalására. Európán a rémület lett úrrá. III. Calixtus pápa felismerve a keresztény Európát fenyegető veszélyt 1456. június 29-én bullát bocsátott ki, amelyben többek között elrendelte, hogy a szokásos reggeli és esti harangszón kívül délben is kongassák meg a harangokat az egyház feje minden napra imát rendelt el Nándorfehérvár és a keresztesek megmeneküléséért. Bár a hadjárat csak május elején indult el Isztambulból, a magyar rendek már augusztus 1-jére kitűzték a hadfelállítása határidejét. Várták, hogy a külföldi segélyhadak is megérkeznek.

Június 3.–án Nyárköszöntő Minősítő Színházi Fesztivált rendezett a tavaly elhunyt Zala Szilárd, a rendszerváltás előtti magyar underground kultúra emblematikus alakja emlékére a Magyar Színjátékos Szövetség a Mezei Mária Művészeti Iskola drámatermében, a Széchenyi István Általános Iskolában. Hat csoport színvonalas előadásait a Nagy András László, Csetneki Gábor és Pap Gábor alkotta zsűri értékelte.

Fennállásának 15 éves, névfelvételének 10. évfordulóját ünnepelte a budakeszi Czövek Erna Zeneiskola május 19-én a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium aulájában. Bár a zeneiskolai oktatás Budakeszin már 1973-ban megindult érdi, majd 1987-ben százhalombattai kihelyezett tagozatként, mégis 1991-ben nyerte el az intézmény az önállóságát, amikor a helyi önkormányzat átvette a fenntartását.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány április elején pályázatot írt ki a nándorfehérvári diadal 550. évfordulója emlékére képzőművészet, irodalom és zene kategóriában. A több mint negyven pályázat között készült képregény az ostromról, díszítő kompozíció a XV. századi európai és török motívumok felhasználásával. Született hősi ének a nándorfehérvári hősökről és esszé arról, hogy élnek-e köztünk ma is hősök, mint a XXI. század Dugonics Tituszai.

Egy Pest megyéről készült régészeti topográfia alapján a budakeszi Szőlőskert olyan védett régészeti terület, ahol a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak az engedélye nélkül építkezés, telekalakítás, a művelési ág megváltoztatása nem lehetséges. Mivel az ott tervezett beruházásokkal nem tudják elkerülni a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága részéről a szentendrei Ferenczy Múzeum, mint területileg illetékes múzeum, leletmentést végzett a terület közművesítéssel érintett részein a beruházó költségére. Jogszabály írja elő ugyanis, hogy ilyen esetben a beruházás költségének hány százalékát kell a régészeti feltárásra fordítani. Lapunkat Czene András régész tájékoztatta az ásatásokról.

Budakeszi a gyermekeké
2006. május 28.

A tavalyi sikeres Budakeszi mesél – Budakeszi álmodik rendezvény sorozat idén folytatódik a budakeszi önkormányzat, a helyi polgári körök és más civil adományozók támogatásával.
A rendezvény ötletadója és egyik fő szervezője, Horváth Jenő lapunknak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy hagyományteremtő szándékkal a lokálpatriotizmus jegyében indított rendezvény létrejöttét Dalotti Tibor, a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ új igazgatója által képviselt kulturális szellemiség, a nekik köszönhető kulturális fellendülés, Bíró Ildikó évek óta sikeresen működő Romkert Teátrumja, a civil kezdeményezésekből kiforrott, nagyszerű szervező gárda, valamint az a tény ösztönözte, hogy Budakeszin az országos átlagot magasan meghaladja, és örvendetesen növekszik a gyerekek részaránya.

Ars poeticanak is felfogható vallomására Bartókot a viharos kor késztette. Születésének 125. évfordulóját ünnepeljük.  Így kezdi egy osztrák lapnak írt önéletrajzát 1918-ban: „Születtem 1881. március 25-én Nagyszentmiklóson (Torontál megye, Magyarország)”. Három évvel később, 1921 márciusában a bécsi Anbruch folyóiratban ezt írja: „Születtem 1881. március 25-én, a magyarországi Torontál megye Nagyszentmiklós községében, amelyet jelenleg Jugoszlávia tart megszállva.” Két hónappal később pedig már így fogalmaz egy magyar lapnak: „Születtem 1881. március 25-ikén, Nagyszentmiklós községben, amely most, majd egész Torontállal, Romániához tartozik.”

Amikor Bánfalvy Ági légies alakja, kissé megkésve, megjelent a Hotel aulájában, napsütötte mosolyával, befogadó közvetlenségével derűt lopva a délután szürkeségébe. Õ az, akinek lényén egyszerre süt át a kedvesen naiv diáklány és Csehov, Puskin, Tolsztoj környezetükből kiszakadni vágyó hősnőinek sorsukkal dacoló tragikus alakja. Már a Főiskola elvégzése után számtalan filmben és színdarabban játszott, mégis 1977-ben vált az ország Torma Piroskájává, a Szabó Magda Abigél című regényéből készült filmben. A híres filmsorozat után négy évvel azonban váratlanul elhagyta az országot. Sokfelé megfordult a világban, játszott, rendezett és tanított, Franciaországban Godard-ral forgatott, az Amerikában töltött tíz év alatt pedig olyan híres rendezőkkel dolgozott együtt, mint Peter Bogdanovich, vagy André S. Labarthe, aki neki szánta a női főszerepet az Orson Welles életét feldolgozó Big O’ című filmjében. 1992-ben tért haza. Most a Budaörsi Játékszínben bemutatott Hunyady Sándor darabban, a Júliusi éjszakában láthatjuk. A szerep alakítja a színészt, vagy a színész a szerepet? – kérdeztem tőle a premier után.