Magyar Kultúra Napja ugyan nem piros betűs nap a naptárakban – mégis egyik legbecsesebb ünnepe a magyarságnak. Az 1000 évnél is hosszabb időre visszatekintő magyar kultúra ünnepnapját nemrégen vezették be a finn példa alapján (Kalevala – február 28.). Az akkor még fiatal Kölcsey Ferenc éppen 1823. január 22-én fejezte be Csekén nemzeti imádságunk, a Himnusz írását. Valóban méltóbb napot a magyar kultúra ünneplésére nem választhattunk volna, mint a nemzeti fohász, a Himnusz minden évi születésnapját.

Békéscsabán született, Budakeszin élő festőművész. Tanulmányait a Belga Királyi Akadémia festőművészeti tagozatán végezte. Számos díjat tudhat magáénak, alkotásait a nemzetközi művészeti tárlatokon rendre elismeréssel fogadják, a nagy aukciósházak sikeresen értékesítik. Először egy esős, borongós januári délután találkoztam vele. A képek és a felszolgált, gőzölgő kávé mellé aláfestésként elegáns, nagyvilági ritmusra kavargó háttérdallam szolgált - szaxonofonnal, gitárral, amely szinte megadta beszélgetésünk alaphangulatát.

December 23-án 17 órakor tizennegyedik alkalommal emlékeztek közösen az egybegyűltek a Templomtéren a két évezreddel ezelőtti decemberre a város hagyományos karácsonyi ünnepségén.

Október 22-én a szegedi Honvéd téri református templom adott otthont az öt gyülekezeti énekkar kórustalálkozójának, melyet dr. Kereskényi Sándor nagytiszteletű úr nyitott meg.

…nyitok ma be Hozzád, Ismeretlen Olvasó. A szeretet nevében állok meg párnázott ajtódon belül, sürgős ügyek, fontos tanácskozások, alázatos kérések és nagyra törő célok nyomán, melyek egy küzdelmes és nehéz esztendő alatt belső szobádat annyiszor megjárták.

Gondolatok Nagy László nyolcvanadik születésnapján

Fehér Irén festőművész Gyöngyöshalászon született, s itt élt 39 éves koráig. A természet szépsége, a hagyományok iránti vonzalma, tisztelete vezette művészi fejlődésében. A kilencvenes években több alkotótáborban és kiállításon vett részt, mert fontosnak tartotta, hogy megmutassa, kitárja művészetét a nagyvilág számára, miközben mások által maga is gazdagodik. Budakeszire költözésük idején kezdett mélyebben ismerkedni a festészettel és a különböző technikákkal. Művészetében tükröződik kielégíthetetlen vágya a szabadságra, s úgy tartja, hogy szabadság az, amikor az ember elfogadja a Teremtő által rá mért sorsot, és tudatosan vállalja is azt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett versmondó versenyt október 22-én a Biatorbágyi Ökumenikus Művelődési Egyesület a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium aulájában.

Október 12-15-ig a 100 legjobbnak tartott regény alkotói közül hívták meg a Művelődési Ház könyvtárába Nógrádi Gábort, a Gyermekrablás a palánk utcában, a Segítség ember! és még sok más érdekes gyermekeknek és gyermekekről szóló könyv íróját, Závada Pált, aki Jadviga párnája című regényével 1998-ban elnyerte az „Év könyve” címet, Ádám Pétert, a Kodolányi János Főiskola docensét, a Francia-magyar kulturális szótár szerzőjét, valamint a Wass Albert írói pályáját feldolgozó Szűcsné Harkó Enikő irodalomtanárt.

Tájképek itthonról és Portugáliából - Simon István festménykiállítása Megnyitó 2005. április 11-én hétfőn 15 órakor a budavári Hilton Szálló Dominikánus udvarában