Budakeszi népessége kormegoszlását tekintve fiatal város. Mégis Budakeszit inkább alvóvárosként tartják számon, ahová az emberek munka után többnyire csak aludni járnak. Ennek a helyzetnek a változtatására Az alvóváros felébresztése címmel a civil szervezetek, vállalkozók és a közélet szereplőinek bevonásával 2005. május 28-án pénteken délelőtt 10 órára konferenciát szervezett az Erkel Ferenc Művelődési Ház. Dalotti Tibor igazgató bevezetőjében elmondta, a konferencia abban a reményben kelt életre, hogy a jelenlévő előadók és hozzászólók ötletei, javaslatai egyaránt segítsék a Budakesziért tenni akaró civileket, az üzleti élet szereplőit és a politikusokat, hiszen városunkban meglepően nagyszámú értelmiségi is él, akiknek aktívabb bevonásával pezsgőbbé, élénkebbé válhatna a kulturális élet.

Kisteleki Margit 1947-ben született Bakonycsernyén. Rajzszakos tanárként tizenhét évet töltött az oktatásban, s ez idő alatt részt vett szakirányú képzéseken az ország különböző részeiben működő művésztelepeken, és a Képzőművészeti Főiskolán. Dolgozott a Pannónia Rajzfilmstúdiónak is élete fontos fordulópontjáig, amikor tizenhárom évvel ezelőtt megismerkedett a selyemfestés technikájával. A selyem világa meghatározó lett későbbi pályájára nézve. Azóta selyemképeivel gyakran vesz részt önálló kiállításokon. Legutóbb májusban az Erkel Ferenc Művelődési Házban a budakesziek csodálhatták meg selyemre festett, élettől duzzadó pipacsait, íriszeit, káláit, tulipánjait, - hogy csak a leggyakrabban festett virágait említsem.

2005. január 7.-én „Nem nyugszunk bele” mottóval a neves erdélyi költő, Reményik Sándor műveiből rendezett szavalóversenyt a Fiatalok Budakesziért Egyesület, a Fidelitas Budakeszi Szervezete és a FIDESZ Pest Megyei Nőtagozata az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

A zsűri elnöke Bánffy György, Kossuth-díjas színművész volt, aki a verseny után értékeléseiben dicsérettel, és javító szándékú bírálatokkal segítette a verseny résztvevőit. A győztes Siposhegyi Zoltán, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanulója lett. A második helyen Csóka Sarolta, a harmadik helyen Szilágyi Szabolcs végzett.

A nagyszerű ötlet Werle Márta, Kóthy Eszter, Ormai Sebestyén és Menczinger Tibor fejében született meg, melyet május 20-án délután az Művelődési Központ szabadtéri színpadán nagy érdeklődéssel fogadott a közönség. A Herceg Tánccsoport, a Bojtár Népzenei Egyesület táncosai és a Széchenyi István Általános Iskola diákjaiból alakult tánccsoportok mutatták be tudásukat a remélhetőleg hagyományteremtő fesztiválon.

Dr. Borbélyné Csirmaz Csilla 1965-ben született Mezőkövesden. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszertudományi Karának elvégzése után munka mellett kezdett el akvarelleket festeni. Bár amatőrként tartják számon, képeinek ecsetkezelése, gazdag érzelemvilága, megkapó, olykor a századforduló magyar szürrealizmusát - például Csontváry Kosztka Tivadart - olykor a szintén e korszakbeli magyar impresszionistákat - Pál Lászlót, Szinnyei-Merse Pált idéző - vagy éppen saját hangú, absztrakt képeinek varázslatos hangulata könnyen igézetébe vonja a műkedvelő közönséget. Budakeszi, barátságos otthonukban beszélgettünk szellemi gyökerekről, a család hétköznapjaiba is lépten nyomon belopózó ihletről, s arról, hogy hogyan párosul művészet és tudomány a háziasszonyi léttel és az anyasággal, s mi történik az alkotóban az első pillanat érintésétől az utolsó ecsetvonásig.

A Budakeszi Református Énekkar 2005. április 23-26. között látta vendégül a torinói Incontrocanto énekkart. A vendéglátás a tavaly júniusi torinói látogatásunk viszonzása volt.

Balassa Júlia iparművész 1987-ben szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskola kézzel festett és nyomott anyag szakán. Látogatásomkor budakeszi otthonában a művésznő éppen júliusi, Park Hotel Flamenco-beli, 25 képből álló kiállítására készült. Napfényes műtermében varázslatosan színes festékes üvegcsék, tubusok, és félig, vagy már egészen elkészült képek között beszélgettünk alkotásról, jelképekről, szeretetről.

A budakeszi református gyülekezet énekkarának karnagya ebben a hónapban ünnepli nyolcvanadik születésnapját.

„I'm the hungarian Shakespeare” – válaszolta Wass Albert 1945-ben az őt őrültnek néző, és ezért kilétét firtató amerikai katonák kérdésére, miközben egy farönkön ülve verseit gépelte a bajor erdőségben. 2005. március 24-én, a negyedik alkalommal megrendezett polgári teaesten a Művelődési Házban az író halálának hetedik évfordulója alkalmából beszélgettek Gábor Emese szobrászművész, az író-költő első szobrának elkészítője, Hargitai Lajos, az író egykori munkatársa és barátja, Molnár Györgyi, az író életművével foglalkozó tanár és Ferenczi Csongor színművész.

A Fiatalon Budakeszin ifjúságpolitikai konferenciával egy időben zsúfolásig megtelt nézőtérrel zajlott a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium hagyományos Prohászka napi gálaestje.