Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Energiaválság ellen bioenergia

Életmód

2006-05-01


Napjainkban a növekvő energiaéhség, a környezetvédelmi előírások szigorodása, a fejlett világban jelentkező élelmiszer túltermelés arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly előrehaladást kizárólag a mezőgazdaság teljes átalakításával érhetünk el. Szükség van arra, hogy csökkentve az élelmiszer célú növénytermesztést, egyre többen térjenek át a “biológiai zöld energia” előállítására. Ez az egyik módja annak, hogy az egyébként művelés alól kivont területeket a gazdák hasznosítani tudják, hogy a fosszilis energiák pótlására rövidtávon megújuló energiát állítsanak elő. Réczey Istvánné Csorba Katalin műegyetemi docens ez irányú kutatásairól tartott nagy sikerű előadást a Keresztény Értelmiségiek meghívására a Szent László Közösségi Házban.



Az egyik lehetséges alternatíva keményítőtartalmú anyagokból (kukorica, burgonya), mezőgazdasági hulladékokból (szárak, szalma, fahulladékok), energianövényekből bioalkohol előállítása. A tiszta alkohollal járművek működtethetők. A XX. sz.-ban több ország is foglalkozott gazdaságos előállítással, mindenhol más és más volt a motiváló tényező. Az USA-ban főként a „lehetőség” ösztönözte a kutatókat, a hatalmas mennyiségben termelt kukorica és az ebből visszamaradó kukoricaszár hasznosítása. Brazíliában a cukornád ültetvényeken a parasztság megtartása, egy új eladható termék, az üzemanyag alkohol előállítása, míg Európában főként a környezetvédelmi megfontolások voltak fontosak. A legnagyobb energiafelhasználó a közlekedés. E téren az EU-tagállamok vállalták, hogy 2005. december 31-től átlagosan 2%-ra, 2010-től pedig 5,75%-ra emelik a bioüzemanyag arányát a fosszilis üzemanyaghoz képest. Ez az arány Svédországban már most is 3%, Csehországban 2,9%, Ausztriában 2,5%, Szlovákiában 2%. Magyarország a 14. helyen áll 0,4%-ával. Pedig az ország jelenlegi kukorica vetésterületének 5-8%-án megtermelhető lenne az a bioalkohol mennyiség, ami a 2%-os vállalásunkhoz szükséges lenne. A dán mintához hasonlóan például farmszerű gyárak 50 kilométeres körzetben összegyűjthetnék a kukoricát és az energia előállítása után visszamaradt takarmánnyal a környék állatait táplálnák.
Magyarországon jelenleg Szabadegyházán kukoricából, Győrben melaszból már állítanak elő alkoholt. Nagy előrelépést jelent, hogy a magyar állam 5 évre adómentességet adott a bioalkoholra, mely lehetővé teszi a termék piaci bevezetését. Ez azonban még nagyon sok kutatást kíván a tudomány különböző területein és változást a hazai energiagazdálkodásban, a környezetvédelemben és a mezőgazdaságban.

Lehetne budakeszi-modell?

Az előadó szerint a bioenergia termelésre való átállás Budakeszi kárpótlási földek kihasználatlanságából adódó gondját is megoldaná. Energiaültetvények kialakítására komoly állami támogatás kapható. Egész városrészeket lehetne energiával ellátni. Tehetnénk mindezt fából, kukoricából vagy kenderből. A kender a világ legkülönlegesebb növénye, mert szinte minden előállítható belőle, még műanyag is. A kendermagolaj fűtőolajként is hasznosítható. A kender kétévi termesztése után a föld alkalmassá válik bio kertészkedésre, mert a kender annyira fedi a talajt, hogy a gyomnövények eltűnnek.
Csak lenne, aki bio kertészkedéssel foglalkozna ma Budakeszin! Itt a főváros mellett vevőben biztosan nem lenne hiány.


Koós Hutás Katalin


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg