Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


800 éve született Árpád-házi Szent Erzsébet

Múltunk tanúi

2007-11-19


Magyarországi Szent Erzsébet                                                                                                                                                                                                                                   November 18-án zárult a Szent Erzsébet-év, amit születésének 800. évfordulója alkalmából tartottak. XVI. Benedek pápa Európa és a szolidaritás nagy szentjének nevezte Erzsébetet a jubileumi év alkalmából Erdő Péter bíborosnak küldött üzenetében, aki a szegények pártfogójának évét szentmise keretében szombaton Kassán a Szent Erzsébet székesegyházban, vasárnap Sárospatakon zárta le.

Árpád-házi Szent Erzsébet        *1207. +Marburg, 1231. november 17.

    Születésének helye nem tisztázott. A kutatók felvetik Sárospatakot, Pozsonyt, de Óbudát is. Az időpont (1207) azonban biztosnak tűnik. Szülei II. András magyar király és Moráviai Gertrúd voltak. Apja Moráviai Hermann thüringiai grófnak szánta feleségül, ezért gyermekkorától Türingiában nevelkedett, ahol sok negatív élmény érte. 1216-ban meghalt a még gyermek jegyese, s ezért a másodszülött, hét évvel idősebb Lajossal kötött házasságot 1221-ben, aki jól viselte Erzsébet hosszú és szigorú böjtjeit, élénk temperamentumát, önmegtartóztatását és a gyakori jótékonykodásait. Anyósa ellenben növekvő rosszallással figyelte a wartburgi udvarban nevelkedő Erzsébet magával egyenrangú társnak tekintette a legegyszerűbb gyermeket is, nem vette át az udvari élet előírt formáit: nem volt hajlandó megtanulni a nők számára akkor kötelező tipegő járást, s ráadásul minden körtáncnál jobban szerette a vad lovaglást. Ezzel egyébként az egész udvar megütközését is kiváltotta, s ha Lajos védelmébe nem veszi az áskálódásokkal szemben, és aránylag korai házassággal meg nem szilárdítja helyzetét a várban, Erzsébetet valószínűleg hamarosan hazaküldték volna Wartburgból Magyarországra. A házasságkötés azonban megtörtént, és a fiatalok boldogsága teljes volt. Erzsébet teljes szívével átadta magát férjének, s most már nyugodtan függetleníthette magát az udvari etikettől. Ha férjét hazavárta, messzire elébe lovagolt és viharos örömmel üdvözölte. Lajos pedig az udvari emberek megrökönyödésére egy asztalnál étkezett vele. Lajosnak tapasztalnia kellett, hogy felesége szívét, jóllehet nagyon szereti őt, nemcsak ő tölti ki, hanem Isten iránti szeretete is. Nem ütközött meg azon, ha Erzsébet az asztalnál egy falatot sem evett, mert éppen böjtölt. Az 1225-ben kitört éhínség idején teljes tekintélyével mögötte állt, amikor Erzsébet fölnyitotta a kamrákat és hombárokat, és ,,kifosztva'' a várat, segített az éhezőkön. Házasságukból három gyermek is született: Hermann, Zsófia és Gertrúd. 1227-ben meghalt Lajos az V. keresztes hadjáratban: járvány áldozata lett. Erzsébet ekkor visszavonult Eisenbachba, ahol a ferences szerzetes Marburgi Konrád lett a lelki vezetője. Ahogy a legendája mondja: ,,Itt lemondott a saját akaratáról és a világ minden pompájáról...'', maradék vagyonából egy menhelyet alapított a szegényeknek, ahol társaival ápolta őket nagy odaadással, egészen 1231 november 17-én, huszonnégy évesen bekövetkezett a haláláig. Marburgban temették el, s már négy évvel halála után, 1235-ben szentté avatták. Az elevatio után maga II. Frigyes tette rá saját császári koronáját, amikor az oltárra helyezték. Tisztelete a világ minden részén hamar elterjedt és azóta is töretlen, Kassától Bogotáig. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba, november 19.-re, a temetése napjára. 1969-ben ünnepét visszatették november 17.-re, halálának napjára. Legkisebb lányát, Gertrúdot boldogként tiszteljük november 13-án.

kép: Liezen-Mayer Sándor: Magyarországi Szent Erzsébet (1882)
Magyar Nemzeti Galéria


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg