Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Fejlesztés és értékmegőrzés

Építészet > Budajenő

2009-05-26


Budajenő fejlesztési terveiről Kuli László, a település Környezetvédelmi, Településfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság elnöke számolt be a Kós Károly Egyesülés folyóiratának, az Országépítőnek múlt évi utolsó számában. Ennek rövidített, átszerkesztett változatát tesszük most közzé két részben.

A belterületbe vont újabb lakóterületek várható beépülése után a megnövekedő település még erősebben igényli, hogy a történelmi településközpont, a falumag és a kiemelt műemléki vagy helyi védettségű területek nagyobb hangsúlyt kapjanak, kialakuljon az egészséges hierarchia a különböző jellegű beépített területek között. Ennek érdekében több elsődleges fejlesztési akcióterületet jelöltünk ki, melyekre folyamatosan készítünk tanulmány-, és engedélyezési terveket, annak függvényében, hogy a pályázati és egyéb gazdasági lehetőségeink hogyan alakulnak.

1. A skót bencés műemléki épületegyüttes felújítása, hasznosítása
A község legjelentősebb műemléke a falu intézményi-, közigazgatási központjaként látja el új feladatát. 2006-ban az önkormányzat hivatali helyiségeit helyeztük el itt, Jelenik Katalin építész tervei alapján, a kivitelező a Solyszolg Kft volt. A felújítás érdekessége, hogy a Hivatal tanácstermét a téglaboltozatos mennyezetű volt istállóból alakítottuk ki, padlója az épület padlástégláival burkoltuk. Az előtérben láthatóvá tettük a régi padlás szénaledobó nyílását.

2. Új tornaterem épült
A skót bencés épületegyüttes déli oldalán, a lebontott utcai szárny helyén terveztünk és építettünk tornatermet. (tervező: Kuli László – Vándorépítész kft., kivitelező: Progress b90 zrt.) Ez az épület tömegében visszaidézi a lebontott épületszárnyat, ezáltal újra érezhetővé, átélhetővé vált a rendház alsó udvarának térélménye. A beruházással indultunk a Közép-magyarországi Operatív Program ide vonatkozó oktatási jellegű pályázatán, de az átgondolatlanul megváltoztatott, majd utolsó percben visszavont, oktatási intézmények eszközlistáját előíró törvény miatt a pályázaton hússzoros(!) túljelentkezés volt, ezért nem nyertünk. Jellemző adat a pályázat aránytalanságára, hogy a szétosztott forrás nem érte el azt az összeget, melyet a pályázó önkormányzatok erre a pályázatra és az azzal kapcsolatos tervezésre összesen költöttek. (Általánosságban elmondható, hogy olyan feladatokkal kapcsolatban kényszerítik pályázatra az önkormányzatokat, ami egyébként állami feladat lenne, az indokoltság felmérése után, mindenféle pályázat nélkül, egyszerű támogatási rendszerben.)

3. Kertkialakítás
A skót bencés épületegyüttes átalakulása magával hozta a kert áttervezésének, korszerűsítésének feladatát is (Stúdiócad kft., tervezők: Tánczos Szilvia és Varga Rita). A kertben el kellett helyeznünk az iskola szabadtéri sportpályáit és a játszóudvart, valamint fel kell újítanunk a felső udvaron lévő díszkertet, mely egyes régi térképeken külön jelölve van. Az intézményterület parkolóját a tornaterem mellett induló, mindkét utcát összekötő teleksávban fogjuk megoldani, meghagyva és felújítva az itt álló két pincét is. A Kossuth utcai különálló épületben pedig természettudományi szaktantermek kialakítását tervezzük

4. Templomfelújítás
A Kossuth Lajos utcában álló műemléki templom felújítása már évek óta tart, jelenleg a belső felújítások folynak. A régi Fő utca helyett a Kossuth utcán vezetett, a Zsámbéki-medence településeit összekötő út miatt a faluközpont a Fő tér-Fő utca találkozásából ide tevődött át. Ezért erre a területre készíttettünk Herczeg László építésszel (MCXVI Építész Kft.) és a Stúdiocad Kert és tájtervező kft-vel egy faluközpont megújítását célzó tervet. A megvalósításra a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében kiírt Faluközpont pályázaton 90%-os támogatást nyertünk, így ez a fejlesztés is megvalósulhat 2009-ben. A tervezési terület a falu elején és végén lévő buszmegállók közötti útszakaszt és környezetét foglalja magába, oly módon, hogy az átmenő forgalom lassítását is megoldja. A fő hangsúly a templom előtti térre került, olyan köztérré alakítva azt, mely alkalmas találkozóhely és rendezvényterület lesz. A terv további pozitívuma, hogy a helyi védettséget élvező, festői szépségű pincesort bekapcsolja ebbe a területbe. A pincesor előtti árok lefedésével, a végigfutó járdával, az eltűntetett légkábelekkel, a zöldtető alá rejtett nyilvános wc-vel, a pincék előtti terület és a templomelőtti tér használható és élettel megtölthető valódi közösségi területté válik.

5. Új szolgáltató központ
A templom mellett lévő önkormányzati tulajdonú tömbben jelenleg óvoda, orvosi rendelő és egy kis élelmiszerüzlet működik. Az óvoda kinőtte az épületet. Szeretnénk az iskolával egy tömbben lévő telkünkre egy új, ötcsoportos óvodát építeni. A megüresedő óvodaépület hasznosítására készült tanulmányterv (tervező: Pintér Balázs építész) az épületet szolgáltatóházzá alakítja át. Benne, a volt óvoda konyhaüzemét felhasználva, vendéglő működhet, vállalkozásba kiadva nemcsak intézményeink közétkeztetését, de helyben vendéglátást és kiszállítást is tudna végezni. Az óvodakert kerítést elbontva, a meglévő fákat meghagyva, a templom és a vendéglő közt ligetes közpark alakulna ki, melyre a vendéglő teraszokkal nyílhat. Az épületbe átköltöztetnénk a postát, mely jelenleg a skót bencés épületegyüttes Kossuth utcai épületében van. A fennmaradó alapterületen élelmiszerüzlet létesülne és egy kisebb üzlethelyiség kereskedelmi funkcióval.

6. Magtár
Műemléki védettségű magtárépületünk szabadon álló, késő barokk, háromszintes épület. Földszintjét csehsüveg-boltozat fedi, emeleteit fa födémek választják el egymástól, melyet dór fejezetű fa oszlopok tartanak. A záró tetőszerkezet gyönyörű példája a barokk feszítőműves ácsszerkezeteknek. Valószínű a 18. és 19. század fordulóján épült, a településen birtokos skót bencések uradalmához tartozó gazdasági épületként. Jelenlegi formáját 1946-47-ben nyerte el, amikor az épület felét háborús sérülései miatt elbontották. Egy időben (1973-1993 között) a földszintet szinterező üzemként használták.
Budajenő önkormányzata az épületen két alkalommal végzett felújítási munkákat. Először 1998-ban, a település alapításának 800. évfordulójára elbontották a bővítményeket. Az igazán jelentős állagmegóvó munkálatok 2004-ben történtek. Ekkor nyert el pályázattal a település kb. öt millió forintot, az akkor még „csak helyileg védett épület”-re. A pályázati anyagot, néhány hét alatt költségtérítés nélkül készítették és állították össze az önkormányzat munkatársai (dr Mátéffy Anna, Légárné Gulyás Rita) és néhány lelkes helyi kolléga (Kuli László, Medgyesy Bálint). Helyreállítottuk az épület tetőszerkezetét beleértve a bádogozást és a villámhárító rendszert is, a földszinti térben elbontottuk a válaszfalakat, homokba rakott bontott téglából új burkolatot készíttetünk, továbbá a szükséges helyeken kicseréltük, vagy megerősítettük a tartószerkezetet. Az épületet 2005-ben, a munkák befejezése után országos műemlékké nyilvánították, azóta sajnos nem sikerült állami támogatást szereznünk.
Elképzelésünk, hogy az új tornaterem és a magtár együtt kiválthatná a régi kultúrházat. Az épület környezetét is rendezni kell, ehhez ragyogó ötleteket adtak a táj és kertépítész hallgatók. Fa keretezésű négyzetes mezőkbe különböző színű és magasságú gabona fajták és egyéb színes mezőgazdasági termények beültetését javasolták.

7. Szt. Mihály –templom, Kálvária, temető
Legrégebbi műemlékünk a XII. században épült Szt. Mihály templom, melyhez a XVIII. században épült Kálvária vezet fel, hat, duplafülkés stációépítménnyel. A templomot eddig kétszer restaurálták, újították fel, egyszer 1976-ban, majd 2001-ben, állami pályázatok segítségével a Védalap a Kápolnáért Egyesület. A kálváriától északra fekvő területen van a temető. Drótkerítése az egyik stációt is a temető területéhez csatolta, mögötte elhanyagolt, kétállásos garázsra emlékeztető ravatalozó állt. A ravatalozó és a temetőkapu átépítésére tervet készítettünk, (tervező: Kuli László – Vándorépítész kft., a kivitelező cég az Épkomplex kft. 2008.) megvalósítására 60%-ban nyertünk támogatást. A kerítés visszahúzásával a stáció újra részévé vált a kálváriának, előrevetítve egy jövőbeni közterület átépítés és kertépítés feladatát, mely méltó módon vezeti fel a Szent Mihály-templomhoz a látogatókat. Az élők városát a holtak városától elválasztó új temetőkapu és kerítés a környékre jellemző sóskúti kőből épült, benne egy harangláb áll, fa tetőszerkezettel. A harangra gyűjtést indítottunk a faluban.

8. A Fő tér fáit megtartva Emlékparkot hoztunk létre, melyben a németek kitelepítésének, a székelyek betelepítésének emlékműve és az 56-os emlékoszlop kapott helyet. A park folytatásában lévő játszóteret tavaly 50%-os uniós támogatással átépítettük.

Az önkormányzatok támogatási rendszere jelenleg fokozottan súlyt minket, mert a falunak nincsenek hátrányos helyzetű kisebbségei és „gazdag” településként vagyunk elkönyvelve, ezért nagyobb az elvonás mértéke is. Pedig terveinkhez és fejlesztéseinkhez, (de még intézményeink megtartásához is) a mostani helyzetben az önrész előteremtése is komoly feladatot ró a falu vezetésére, ezért a bizottságaink jelenleg egyéb bevételi források felkutatásán, vizsgálatán dolgoznak.

Fotók: Kovács Attila


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg