Telki bemutatta, mit tud
Kultúra > Telki
2011-05-18
A május 12-14. között lezajlott IX. Telki Fesztivál három kiemelkedő eseményére hívja fel lapunk a figyelmet: 1. Telki megkötötte első testvérvárosi megállapodását. 2. A Telki SE ritmikus gimnasztika gyerekcsoportja egy újabb, nagyszabású színpadi produkciót mutatott be. 3. A telki közélet oszlopos tagjai egy valódi görög drámát vittek színre telki szerző szabad átdolgozásában - csak erős idegzetűeknek.
Gyimesbükk Telki első testvérvárosi kapcsolata
„Büszke havasok közt, zöld fenyők tövében / van az én szép falum a Gyimes völgyében. / Régóta mondhatom igazán enyémnek, / mióta születtem, amióta élek.” – e szavakkal mutatkozott be Tankó Mihály, a gyimesbükki magyar iskola, a Dani Gergely Általános Iskola matematika tanára és hívta a színpadra azt a néhány csángó magyar táncos fiatalt, akik 800 kilométert utaztak, hogy megmutassák kincseiket: színes népviseletüket, táncukat, zenéjüket, énekeiket. 
Bár ma olyan világot élünk, amikor az emberek a jobb élet reményében elhagyják otthonaikat, Tankó Mihály a gyimesi magyarság sorsát Egyed Emese erdélyi költő szavaival idézte: „Õrzöm a földet, bárkinek teremjen, / őrzöm a nyelvet, bármi is történjen, / s állok örökölt helyemen, / ahová élni rendeltél, Istenem.”
Telki már tervezi egy ideje, hogy testvérvárosi kapcsolatra lépjen egy olyan határon túli magyar településsel, amely a magyar hagyományok ápolásában – legyen bármilyen messze is – az élen jár. Gyimesbükk a történelmi Magyarország legkeletibb határátkelője volt valamikor. 
A távoli magyarok lakta települést egy telki házaspár, Somlai Judit és Somlai Zoltán fedezte fel közel egy évtizede Telki számára – mesélte Móczár Gábor, Telki alpolgármestere. De erősítette ezt a kapcsolatot az is, hogy a szomszéd településről, Budakesziről a Budakeszi Kultúra Alapítvány csapata 2008-ban óriási fegyvertényt hajtott végre: felújította a legkeletibb magyar vasúti őrházat Gyimesbükkön, ahová egy külön vonat is érkezett Budapestről a koronás címeres piros mozdonnyal. Azóta a budakesziek minden évben találnak újabb tennivalókat: közreműködtek a kontumáci kápolna és a mellette kialakított katonai emlékhely létrehozásában és most éppen a Rákóczi-vár felújítása a cél. A Keleti-Kárpátok hegycsúcsai között rejtőző Gyimesbükk 2008 óta Csíksomlyó mellett a magyarság egyik legfontosabb zarándokhelye lett.
Miután mind a gyimesbükki és mind a telki önkormányzat meghozta az erről szóló döntést, Tankó Tibor, Gyimesbükk alpolgármestere és Deltai Károly, Telki polgármestere ünnepélyes kereteket között a telki fesztivál nagyszínpadán aláírta a testvérvárosi megállapodást.
Tankó Tibor tolmácsolta a gyimesbükki önkormányzat üdvözletét, s kifejezte reményét, hogy a telki iskolában rövidesen minden osztály úgy végez majd, hogy az erdei iskolaprogram keretében legalább egyszer egy hetet már eltöltött Gyimesbükkön.
Hogy milyen tartalmas lesz ez a kapcsolat, sok múlik majd a két település önkormányzatán, civil szervezetein és egyházközségén, de az eddigi eredmények nagyon biztatóak. Deltai Károly polgármester arra kérte a jelenlévőket, hogy integessenek a fényképezőgépébe, hogy egy fényképfelvétel formájában egy közösségi integetést küldhessen Telki a gyimesbükki testvéreknek.
Képgaléria ide kattintva megtekinthető!
Bab Berci
A telki tornacsarnok színpadán mutatta be a Telki Sportegyesület ritmikus gimnasztika szakosztályának gyermekcsoportja Lázár Ervin Bab Berci kalandjai című, egyfelvonásos táncos-zenés meseszínházát Vászolyi Tímea edző irányításával, aki nem csak sportszakmai téren bizonyította képességeit, de koreográfusként, forgatókönyvíróként, zenei szerkesztőként, díszlet- és jelmeztervezőként és készítőként is helyt állt 
munkatársaival együtt (díszletek - Neszmélyi Réka és Weisz József, jelmezek - Bezzeg Zsuzsa), hogy kis tanítványaik minél varázslatosabb külsőségek, látványos előadás keretében mutathassák be tánctudásukat szüleiknek, barátaiknak és a telki közönségnek.
Legutóbb 2009 karácsonyán Varró Dániel – Presser Gábor Túl a Maszat-hegyen című gyermekmusicaljét mutatta be a szakosztály a törökbálinti művelődési ház nagyszínpadán.
Detoxi Kálmán
A telki közélet oszlopos alakjai egy valódi görög drámát, Szophoklész Oidipus királyát vitték színre telki szerző szabad átdolgozásában, melyet gyengébb idegzetűeknek nem, de a 12-18 éves korosztálynak kifejezetten ajánlottak. Mohácsi András Detoxi Kálmán című színdarabja a thébai mondakör egy thébolyi történetének jól fűszerezett átdolgozása, ahol a drámai cselekmény kibontakozása nem csak a színpadon volt átütő, de megrendítően nyomon követhető Bánkuti Ákos képriportjában is. A Pajtában felállított kisszínpadon az igen ígéretes amatőr helyi színtársulat erőfeszítéseit szűnni nem akaró tapssal hálálta meg az épületet zsúfolásig megtöltő közönség.
A fesztivál különlegessége volt még Pasztircsák János karikatúra-kiállítása Telkiről és vonzáskörzetéről, nem csak telkieknek; Takács Zsuzsanna romantikus, az Árpád-kori díszítő művészet elemeit felhasználó, új stílusú ruhabemutatója a Báder-Magyar-ház udvarán; Molnár Krisztina Rita beszélgetése Telki szülötte, Kodolányi János unokaöccsével, a szintén író Kodolányi Gyulával; Jó ebédhez szól a harmonika címmel Mocsnek Lőrinc előadása a nagyszínpadon és az általános iskola aulájában berendezett, óriási terepasztalokon felvonultatott vasútmodell-kiállítás.
Koós Hutás Katalin
Fotók: Bánkuti Ákos
