Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


A lendület viszi előre az önkormányzatokat...

Közélet > Perbál

2013-03-08


Interjú Varga László, perbáli polgármesterrel adósság-átvállalásról, takarékosságról és az önkormányzatok pénzügyi helyzetéről 2013-ban a zsámbéki-medencei település idei költségvetése kapcsán.

Mekkora a költségvetés főszáma most, hogy az államigazgatási feladatok a kormányhivatalokhoz kerültek?
- Az idei év főösszege egyébként 340 millió forint lesz. Tavaly 480 millió forint volt. A csökkenés fő oka, hogy a kötelező szakfeladatok közül kikerült az iskola, mint legnagyobb tétel, a hitelkonszolidáció miatt megszabadultunk a fejlesztési hitelek törlesztő részleteitől. A likvidhitel is megszűnt, de arra nagy az esély, hogy idén is szükség lesz rá.

Csökkent-e a hivatal létszáma Perbálon?
- A létszám nem csökkent, mert vannak betöltetlen álláshelyeink, amelyek egyelőre nincs keretünk. Ilyen például a közterület-felügyelő vagy a műszaki előadó. Ezeket nem kötelező ellátni, de hasznosak lennének, legalább részmunkaidőben. A közterület-felügyelő alkalmazásának terve járási összefogással jelenleg napirenden van, de tárgyalunk a gyepmesteri feladatok közös ellátásáról is..

- Fő elv szerint milyen feladatok mentek el és mik maradtak az önkormányzatnál?
- Az iskola, az építési hatóság, a szociális- és gyámügy egy része, az okmányok intézése teljes egészében, az igazgatás egy része pedig már tavaly. Maradt az óvoda, a pénzügy, adóügy, pénztár, szociális ügyek, valamint az igazgatás itt maradó része.

Könnyebb így, vagy nehezebb az önkormányzat élete?
- Ezt egyelőre még nehéz lenne megválaszolni. Még tanuljuk, ismerkedünk az új rendszerrel. A Belügyminisztérium ígérete szerint a felmerülő hibákat – a visszajelzések alapján – korrigálni fogják. Egy illetékes nyilatkozta a minap, hogy tudják: a finanszírozásban komoly nehézségek vannak. A jegyzőkönyveket, testületi üléseken készült anyagokat mind fel kell küldeni a kormányhivatalba, a költségvetéseket pedig a államkincstárnak. Az új törvények értelmében a költségvetést hiánnyal nem lehet elfogadni, magyarán a kötelező feladatok nem kerülhetnek többe, mint amennyi az önkormányzat bevétele. Magyarországon nagyon kevés olyan kivételes helyzetben lévő település van, amelyik ezt tudja teljesíteni. A döntő többség nem, a kistelepülések pedig egész biztosan nem képesek erre. A múlt héten tartott egy konferenciát az egyik önkormányzati szövetség, ahol több száz polgármester volt jelen és ugyanazt fogalmazták meg, amit most én.

- „Szankcionálják” a hiányt valamilyen módon?
- Olyannyira nem készülhet ilyen költségvetés, hogy a program, amibe ezt fel kell tölteni nem is engedi a hiányt. Magyarul: vagy nem küldjük el, vagy „kozmetikázni” kell. A perbáli költségvetésben közel 23 millió forint hiány van, amire folyószámlahitelt írtunk be, hogy „fedezzük” az összeget. Ezt sem igazán tanácsos meglépni, mert a tavalyi adósságkonszolidáció után a kormány azt mondta: ez egy egyszeri döntés volt, innentől fogva az önkormányzatok fokozottan figyeljenek arra, hogy ne kerüljenek újabb adósságcsapdába. Hiszen elvileg finanszíroznak minden feladatot.

Akkor mégis hogyan jön létre a hiány?
- A kötelező feladatokra valóban ad az állam normatívát, de ez nem fedezi a költségeket. Hogy csak néhányat említsek: nem elég az óvodára, a közigazgatási feladatokra, a közvilágításra, vagy akár a szociális feladatokra sem. Ugyanakkor az utóbbi években amúgy is drasztikusan visszaesett önkormányzati adóbevételek ez évtől máshogy oszlanak meg. Az iparűzési adó negyedrészét, a gépjárműadó 60%-át, a személyi jövedelemadót teljes egészében elvonják az önkormányzatoktól. Így állhat elő a jelenlegi helyzet és ez nem csak ránk igaz.

A korábbi években is köztudomású volt, hogy a normatívák valójában nem fedezik az önkormányzatok kiadásait. Mire alapozták az illetékesek, hogy ez idén másként lesz?
- A Belügyminisztérium részéről az az érv hangzott el, hogy nemzetgazdasági szinten állapították meg: elégnek kell lennie annak, amit az állam ad. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy már kezdetben mondták, ez nem igaz mindenkire. Hiszen nincs két egyforma önkormányzat: eltérő bevételűek, szerkezetűek, összetételűek és természetesen a lakosságukban sem egyeznek. Vannak tehát olyanok, akik az átlag fölé kerültek - ez a kevesebb -, de a többség inkább ez alá került. Bizonyos számítások szerint egyébként 100-150 milliárd forint hiányzik az önkormányzati szférából, a hiányok kompenzálására pedig 45 milliárd forintot különítettek el. …Sok mindent nem látunk még kellően. Úgy érzem, a lendület viszi előre az önkormányzatokat: mindent csinálunk úgy, ahogy eddig vagy igyekszünk utánanézni, hogy hogyan kéne... A lényeg: komoly hiány van és ez sajnos rendszerszinten igaz.

- Az ötezer fő alatti önkormányzatok hiteleit tavaly decemberben a kormányzat átvállalta. Perbálon mennyi volt ez, mire költötték?
- A mi adósságunk nagyobb részét az európai uniós pályázatok önerejéhez a Magyar Fejlesztési Banktól felvett, hosszú lejáratú, kamattámogatott hitel tette ki. Ez mintegy százötvenöt millió forint volt. Az uniós pályázatokból megújult a településközpont, az óvoda, az iskola egyik épülete, valamint a polgármesteri hivatal. A működésünk finanszírozására további huszonötmillió forint folyószámlahitelt is felvettünk, amitől a kormányzatnak köszönhetően szintén megszabadultunk.

- Milyen fejlesztéseket terveznek ebben az évben?
- Folyamatosan figyeljük ugyan a pályázatokat, de mint ahogyan az kiderült a korábban elhangzottakból, jelenleg a kötelező feladatok működtetésére sincs elegendő keret. Ehhez még hozzátartozik, hogy megszigorították – véleményem szerint egyébként  helyesen – az önkormányzati hitelfelvételt, ami azt jelenti, hogy Perbál maximum tízmillió forint hitelt vehet fel fejlesztési célra. Ez nagyobb fejlesztéseket nem tesz lehetővé. Ami a legégetőbb lenne: több járdaszakasz cseréje, valamint jó néhány utca szilárd burkolattal való ellátása. A középtávú terveink között szerepel a Közösségi Ház parkettacseréje és energiaracionalizálása (hőszigetelés, a nyílászárók és a fűtési rendszer korszerűsítése, a tetőfedés cseréje).

Milyen működési nehézségekkel kell szembenézniük ebben az évben?
- A legnagyobb feladat számunkra jelenleg az, hogy az itt maradt szakfeladatokat hogyan tudjuk ellátni, de most is, mint mindig, optimista vagyok. Hiszek a leleményességünkben, s abban, hogy az állam most sem hagyja teljesen magára a nehéz helyzetbe került önkormányzatokat. Bízom abban, hogy ez a sok változás, átalakítás nem lesz hiábavaló és a végeredmény egy fenntartható, hatékony államigazgatás lesz.

Tóth Anna


Vissza