A szabír titok?
Múltunk tanúi > Zsámbék
2014-05-27
A Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár, s a Diófa Kör A szabír titok? címmel arra kereste a választ, hogy ha a magyar-finnugor kapcsolat nem etnikai rokonság, miként alakultak ki rokon nyelvi és kulturális kapcsolatok? Párbeszéd és vita egyaránt jellemezte a magyarság eredetéről rendezett, több tudományágat is felvonultató zsámbéki konferenciát.
A zsámbéki Művelődési Központban április 25-én megrendezett konferencia a történelmi adatok, a nyelv, a régészet, etnológia, a népzene stb. - vagyis a kultúra egésze felől közelítette meg a kérdést. A szentendrei Ferenczy Múzeum jóvoltából Pest megye honfoglaláskori emlékeiről rendezett kis kiállítás fogadta a résztvevő közönséget. A tárlat legnagyobb szenzációja a 2011-ben Bugyi-Felsővány mellett ásatáson előkerült aranyozott ezüst tarsolylemez volt, mely egy X. századi harcos sírjából került elő.
A bevezetőben Balázs Mónika Csilla intézményvezető örömét fejezte ki, hogy méltó környezetben, a középkori zsámbéki bazilika lábánál rendezheti meg az intézmény a magyarság történetével kapcsolatos konferenciát.
A vendégeket Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő, Zsámbék Város polgármestere köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a politikának nem szabad beleszólnia a magyarság eredetével kapcsolatos kérdésekbe, és természetes, hogy a tudomány fejlődésével újabb megközelítések látnak napvilágot.
Czene András régész-muzeológus, a rendezvény szervezője hangsúlyozta, hogy a konferencia témájában egyetlen tudományág sem tud a többi nélkül, egymagában továbblépni.
A konferencia levezető elnöke Bencze Lóránt nyelvészprofesszor, a kormányrendelettel létrehozott Magyar Nyelvstratégiai Intézet nemrégiben kinevezett igazgatója volt.
Czakó Gábor, Kossuth-díjas író a magyar nyelv belső természetéből adódó megőrző szerepét hangsúlyozta Julianus barát keleti útja kapcsán.
Kozmács István nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem oktatója és a Finnugor Társaság tagja ezzel szemben a nyelv változását emelte ki és visszautasította a finnugor nyelvelméletet ért méltatlan támadásokat.
Somfai Kara Dávid, az MTA Néprajzi Kutatóintézetében dolgozó orientalista, a belső-ázsiai etnikumok szakértője szerint az etnikai identitás kialakulásában és jelentkezésében a sztyeppe régió korabeli nemzetségeinek épp aktuális hatalmi szerveződései játszottak meghatározó szerepet, melyek nem feltétlenül voltak összefüggésben ezeknek a népeknek a nyelvhasználatával.
Langó Péter, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa beszámolt a korai magyarsághoz köthető, Ural környéki uelgi leletek előkerüléséről. A Magyar Õstörténeti Expedíció közreműködésével feltárt sírok régészeti anyaga gyakorlatilag azonos a X. századi hazai anyaggal, amiből arra lehet következtetni, hogy az Uraltól a Kárpát-medencéig tartó távolságot eleink a korábban véltnél sokkal gyorsabban, nagyjából 50 év leforgása alatt megtették.
Juhász Zoltán népzenész, az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának munkatársa a magyar népzene dallamvilágát hasonlította 35 más kultúra zenéjével többdimenziós számítógépes algoritmus segítségével.
A konferencián további előadások hangzottak el finnugor nyelvészettel, a magyar gyökrendszer kognitív megközelítésével kapcsolatban és egyéb régészeti leletekhez kapcsolódóan.
Az előadásblokkokat követő, helyenként éles vitán több módszertani kritika is elhangzott mind a finnugor leszármazás elméletet illetően, mind az ezt vitató véleményekkel szemben. Többen bár nem vitatták nyelvi kapcsolat meglétét a finnugor népekkel, de ezek okaiként nem fogadták el a nyelvi leszármaztatás elméletét, hanem areális, területi érintkezésből adódó nyelvi kapcsolatok mellett érveltek. A tudományos párbeszéd fontosságában és a szakágak közötti információcsere kiemelt szerepében egyetértettek a résztvevők.
forrás: Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár
fotó: Budaházi Anikó
