Takaró Mihály, a magyar irodalomtörténet ­doyenje, akinek rendkívüli irodalomtörténeti műveltségét, izgalmas előadói stílusát már a Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek című műsorból ismerhetjük. Kevés irodalomtörténészről állítható, hogy a magyar irodalom szerelmese, de Takaró Mihály úgy ad elő, hogy az irodalmi ateista – magyarán az irodalmat nem olvasó ember – is hívővé, azaz olvasóvá válik.

Pongrátz Gergely, a Corvin köz volt parancsnoka szerint "fékezni akarta a tömeget, de képtelen volt kézben tartani az eseményeket. Irányítani akart, de csak sodródott. Nem állt félre, mert azt a kommunizmus elárulásának tartotta volna. Úgy gondolta, akkor teszi a legtöbbet, ha ott marad féknek. Tiszteletet legföljebb azért érdemel, mert a tárgyalásán nem kért kegyelmet".

Zsíros Tibor geofizikus Domokos Pál Péter és Kallós Zoltán nyomában járta Erdélyt és Moldvát 1974-1990 között. Életképeit, szóbeli és írásos emlékeit őrizte meg fényképen, hangfelvételen, naplójegyzetben. Annak a 15 évnek a mikrotörténelmét dolgozta fel, amikor azon a vidéken nemhogy magyarnak, de embernek lenni is emberfeletti kihívás volt. Erőt abból merített, hogy a "moldvai magyarok között párját ritkító szeretetre" talált.

Nem fikció, hanem az elmúlt évszázad megrázó, rideg valósága. Levéltári forrásokból, az amerikai és a magyar hírszerzés fennmaradt anyagaiból bomlik ki az a kém- és gengszterfilmbe illő rejtett hálózati működés, amelyben a XX. század két ordas diktatúrájának funkcionáriusai a nyugati hatalmakkal együttműködve építették ki a világtörténelem talán legsötétebb és legelvtelenebb érdekszövetségét.

Zsámbék önkormányzata gondozásában megjelent a Mesélő Zsámbék helytörténeti sorozat legújabb kötete, a Mesélő múlt. A 2012-ben meghirdetett Zsámbék, ahogy én látom, majd 2014-ben a Mesélő múlt - a velünk élő történelem című összművészeti és helytörténeti pályázatokra sok megjelentetésre érdemes alkotás érkezett.

MESÉLŐ ZSÁMBÉK helytörténeti kiadványsorozat három, eddig megjelent kötete:

A doni halálbánya című első világháborús napló 1936-ban jelent meg először az Athenaeum Kiadónál, Móricz Zsigmond erkölcsi támogatásával és Zilahy Lajos elismerő előszavával. Az elsőkönyves szerző műve hiányt pótol, mert a korábbi első világháborús naplók, visszatekintések szerzői kivétel nélkül a polgárságból, a középosztályból kerültek ki. A számadó juhász fia viszont a nincstelenek szemszögéből mutatja be az eseményeket.

Sokakat meglephet, hogy vannak kifejezetten Pest megyei ételek, készítési módok, termékek – kezdte a kötet bemutatását Ambrus András felelős szerkesztő. A földrajzilag és hagyományaiban is változatos Pest megye gasztronómiai különlegességeiről, kézműves termékeiről készített pillanatfelvételt a most megjelent kiadvány.

Katolikus templomoknál szokás a Historia Domus vezetése, a templom életének, fontosabb eseményeinek naplózása. A Makkos Mária kegyhelytörténeti trilógiájának harmadik kötete, az 1951-1996 között írt Historia Domus a budapesti 52. Eucharisztikus Világkongresszus tiszteletére jelent meg.

Tafferner Tamás A zsámbéki Immaculata pestis-emlékoszlop című monográfiája Zsámbék Város Önkormányzatának gondozásában Holnapy Dénes Márton, zsámbéki plébános-építész bevezetőjével jelent meg december első napjaiban. A kiadvány a Mesélő Zsámbék helytörténeti sorozat második kötete.