November 18-án zárult a Szent Erzsébet-év, amit születésének 800. évfordulója alkalmából tartottak. XVI. Benedek pápa Európa és a szolidaritás nagy szentjének nevezte Erzsébetet a jubileumi év alkalmából Erdő Péter bíborosnak küldött üzenetében, aki a szegények pártfogójának évét szentmise keretében szombaton Kassán a Szent Erzsébet székesegyházban, vasárnap Sárospatakon zárta le.

Súlyos bűn volt a magyarországi németek kitelepítése. A jórészt kommunista nyomásra végrehajtott akciók során több tízezer embert taszítottak ki otthonából. Szili Katalin házelnök tegnap bocsánatot kért a Magyarországról elűzött németektől a kitelepítések hatvanadik évfordulója kapcsán tartott emlékkonferencián. Beszédében hangsúlyozta: "Nekünk, politikusoknak az a kötelességünk, hogy szégyenteljes politikai döntésekért felelős elődeink helyett kimondjuk: bocsánat, és iránytűként álljon előttünk az a mondat is, hogy soha többé."

November 15-én elhunyt Kosáry Domokos, az Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Pest Megye első díszpolgára, aki hosszú időn keresztül a Pest Megyei Levéltár munkatársaként alkotott. Július 31-én töltötte be kilencvenedik életévét. Temetéséről Vizi E. Szilveszter, az MTA elnökének vezetésével megalakult bizottság intézkedik.

1956. november 4-én 11 órakor a Corvin köz közelében sebesültek mentése közben halálos fejlövést kapott egy húsz éves lány. November 9-én temették ideiglenes nyughelyére Budapesten a Ráday utcai teológia kertjébe. Szentkirályi Klárának hívták. Családjáról, életének és tragikus halálának történetéről, Budakeszivel való kapcsolatáról szól cikkünk.

Szent István király és Boldog Gizella királyné másodszülött fiú gyermeke a feltételezések szerint 1007-ben született, s a keresztségben apai nagybátyjától kapta a Henricus-Emericus nevet, amiből magyarosan az Emreh lett, azaz Imre. A szent árpádházi herceg bátyja (Ottó) korai halála után, trónörökös lett.

1957 februárjában a korabeli sajtó első oldalon tudósított arról, hogy megkezdődött annak a fiatal orvostanhallgatónak a pere, aki a vád szerint orvosi hivatásával visszaélve, „ponyvaregénybe illő brutálissal” meggyilkolt egy embert a Domonkos utcai szükségkórházban, amelynek élére őt a forradalom napjaiban nevezték ki.

Október elején, az ’56-os forradalom évfordulójának közeledtével telki otthonában kerestük fel Sántha Lászlót, aki az egykori Néphadsereg századosából a forradalom folyamán vált a Nemzetőrség tisztjévé. Laci bácsi felidézte a forradalom kitörésének napját, mesélt a szovjetek bevonulásáról, az azt követő megtorlásról és a börtönévekről is. És miközben kint lassan leszállt az este, bent, az étkezőasztal körül egyre több részlet világosodott meg a múltból…

Hangfelvétel őrizte meg Nagy Gáspár, a 2007. január 3-án 57 éves korában elhunyt Kossuth-díjas budakeszi költő 1956-ról megfogalmazott, visszaemlékező gondolatait, melyek 2004. október 15-én hangzottak el a budakeszi könyvtárban a költő Szavak a rengetegből című új esszékötetének és Görömbei András irodalomtörténész Nagy Gáspár-monográfiájának bemutatóján.

Gödöllő és Chelmesford. E két város nagyon fontos volt az elmúlt hónapban 570 magyar fiatal cserkésznek és köztük nyolc budakeszinek: Dohy Zsófiának, Farbaky Tamásnak, Mikó Szabolcsnak, Schleng Péternek, Szabó Rékának, Szőke Piroskának, Rajnai Péternek és Tihanyi Dórának. Õk voltak azok a kiválasztott cserkészek, akik kiállták a válogató nehéz próbatételeit, bebizonyították, hogy méltóak arra, hogy közel ezer jelentkező közül képviseljék Magyarországot, a magyarságot, és a magyar cserkészetet a legrangosabb nemzetközi cserkészrendezvényen, a dzsemborin, a cserkészet 100. születésnapján.