Tavasszal vonult vissza hivatalosan Perbál testvérvárosa, a németországi Burgwald Partnerkapcsolati Egyesületének elnöke, Lorenz Payer. Perbálon született, majd családjával együtt telepítették ki 1946-ban. Első díjazottként, 2000-ben vált Perbál díszpolgárává. „Az életet csak hátulról szemlélve érthetjük meg, de csak elölről nézve élhetjük” - mondta Lorenz Payer, amikor arról kérdeztem, mit üzen nekünk, perbáliaknak.

Egyszer-kétszer találkoztam vele. Rám köszönt, én bólintottam, de valahogy sosem tudtam hova tenni. Tudom, hogy ismerem, hogy falubéli, - de ki lehet ez az ember? Emlékeimben kutatva, jön a válasz. Valakitől hallottam, hogy a községháza előtt furcsa kígyót és címert faragott egy kivénhedt száraz fába és a József Attilát ábrázoló szobor, meg néhány kopjafa is az ő munkája. Elhatározom, hogy felkeresem.

A perbáli önkormányzat legjelentősebb tervei között szerepelt évek óta, hogy a Mézeskalács Óvoda bővítéséhez megteremtse az anyagi fedezetet. Mivel egy ilyen nagyléptékű beruházást önerőből nem tudott volna az amúgy is szűkös költségvetéséből kigazdálkodni, így a pályázati forrás lett az egyetlen reális lehetőség.

A Budavidék Zöldút Szövetség 2008. óta minden évben a Madarak és Fák Napjához kapcsolódóan kerékpártúrát szervez a Szövetségben résztvevő tizenkét település számára. Május 8-án Budajenőről, Telkiről, Pátyról, Nagykovácsiból, Tinnyéről, Tökről, Zsámbékról, Biatorbágyról, Perbálról és Budakesziről sokan indultak útnak kerékpárral, hogy egy hosszabb - rövidebb út után megérkezzenek a perbáli Plébániakertbe.

Perbálon él, közel a hetvenhez. Osztálytársak voltunk. Kimért, határozott léptekkel ballag, hátán a zsákja, jobb kezében faragott botja, mögötte hűséges kutyája.

Még csak 1987 volt, amikor először hallatszott citeraszó a Perbáli Általános Iskolában. Az első perbáli citeracsapat Gulyás István vezetésével jött létre, amelyhez egyre több gyermek csatlakozott. A tanítást Sallai B. Sándor folytatta: ekkor alakult meg a Tücsök Citeraegyüttes.

A perbáli iskola 2008. októberében vette fel a Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola nevet. „A Kis-forrás községünk nevezetes helye, jelentése többszörös. A forrás vidéke kirándulások emlékét idézi, egyben legnemesebb szándékainkra emlékeztet: „Gyermekeink számára legyen iskolánk az a tiszta forrás, melynek vizéből minden kisdiák bátran meríthet. Meríthet hasznos nyelvtudást, környezetét féltő magatartást, kreativitást, erkölcsi tartást…”

Az év végén befejezett faluközpont-beruházásáról, a 2010. évi költségvetésről, a következő év terveiről, a környező tlepülések problémáról Varga Lászlót, Perbál polgármesterét Tóth Anna kérdezte.

Hosszú évek óta dolgozik töretlen lelkesedéssel, mégis kevés szó esik róla, mert olyan természetes az, amit csinál. Regősné Báder Erika 1990-ben pályázta meg először a perbáli óvoda vezetői posztját és azóta – több újraválasztást követően - áll az intézmény élén. Munkája nyomán családias, nyugodt légkörű óvoda jött létre, ahol Néphagyományőrző Program elvei szellemében zajlanak a közös foglalkozások. Idén a Pest megye Önkormányzata által alapított Arany János Pedagógiai Díjra jelölték, amelyet december 4-én vehet át. Ennek okán kerestem őt fel, de ő azt kérte: a díjról csak annyit írjak, hogy ez az óvoda dolgozóinak közös érdeme.

Egy késő nyári napon idegen, munkásruhába öltözött férfiak szállták meg Perbál főutcáját. Pontosabban csak a „faluközpontnak” gúnyolt szakaszát. Egyik napról a másikra jöttek, és bár érkezésükről hónapok óta hallottunk, valahogy mégsem tudtuk elhinni, hogy egyszer csak megérkeznek. Néhány nap leforgása alatt hadszíntérré változtatták a mi kis jól megszokott dzsumbujunkat.