Magyarország a 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozásával vállalta azt, hogy a közösségi joganyagot átveszi és azt alkalmazza. A természetvédők, kutatók és civil szervezetek részvételével lezajlott több éves előkészítő munka eredményeképpen az ország 20%-a került kijelölésre a Natura 2000 hálózatba, melyben a Zsámbéki-medence egyes természetes vagy természetközeli állapotban lévő megmarad élőhely-darabjai is szerepelnek.

2010. január 6-án a zsámbéki művelődési házban meghívott előadó volt Vukics Ferenc, a Magyarok Szövetségének elnöke. Az összefogást sürgetők Budakeszi és Budajenő után Zsámbékon is megalakítják helyi csoportjukat, ahová a csatlakozni kívánók jelentkezését várják.

Eredményesen szerepelt a zsámbéki városi könyvtár a Magyar Külügy-minisztériumnak a közkönyvtárak támogatására kiírt 2009. évi pályázatán eredményesen szerepelt a városi könyvtár. Az elnyert támogatás nagy részét az Európai Unióval kapcsolatos könyvek vásárlására fordították, de lehetőség nyílt előadássorozat és rajzpályázat szervezésére is.

Január 12-én Lovas Lajos, Zsámbék polgármestere levélben fordult a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumhoz annak érdekében, hogy az M1-es autópályán Zsámbékig, azaz a 26 km-es szelvényig ne kelljen autópálya-matricát váltani.

Egy zsámbéki közösség 2007 óta hiába kilincsel egy gyalogátkelő ügyében.  Másfél évnyi hivatali tétlenség után arra jutottak, hogy maguk oldják meg az ügyet: világos nappal, hegedűszó és sütemény kíséretében felfestették az átkelőt. Így szólt az egyidejű feljelentés is, amit rendőri intézkedés követett.

Zsámbék képviselő-testülete szeptember 22-i ülésén egyhangúlag megszavazta a  Zárdakert (volt Zichy-kert) és a Józsefvárosi pinceterület helyi természetvédelmi oltalom alá helyezését. A rendelet célja, hogy a Zsámbéki-medencére jellemző őshonos növénytársulások és az ott előforduló állatfajok számára fennmaradást biztosítsanak, a kulturális értékek megőrzése mellett.

Lakossági fórumon és a Zsámbéki polgárban elhangzott felhívás nyomán mintegy 30-35 lelkes tenni akaró ember gyűlt össze 2009. október 17-én, hogy az újonnan múzeummá alakult Légvédelmi Bázis déli részén az elmúlt években sajnálatosan kialakult hulladékkupacokat eltüntesse.

A kovácsok munkája állandó kreativitást, feladatmegoldó készséget igényelt, közülük kerültek ki a szerszámokat, munkaeszközöket megújító, feltaláló mesterek. Szerszámaikat (fogók, vágók, kalapácsok) főleg maguk készítették, de a paraszti társadalomban a haszonállatok gyógyításából is kivették részüket. A kovácsokat mindig valami misztikus képzet vette körül: ők a népmesék vasgyúrói, a Kalevalában a kovács, Ilmarinen készíti el a szampót, ami minden anyagi javak forrása. Gretna Greenben a kovácsok a mai napig összeházasíthatnak ifjú párokat. A sámánok beavatási fejdísze (szerkezete megegyezik a Magyar Szent Koronával) szintén kovácsoltvasból készült.

Rekordszámú település, harmincegy nagyközség pályázta meg az idén a városi rangot, köztük immár másodszor és sikerrel indult Zsámbék az előléptetésért. Az ötezer lelkes település augusztus 20-án Pest Megye Önkormányzatával közösen ünnepelte Szent István napját, Pest megye ezeréves fennállását és a település várossá válását.

Megnyílt az első magyar légvédelmi fegyvernemi múzeum Zsámbékon, az egykori, Budapestet körülvevő légvédelmi körgyűrű egyik hajdani bázisán; az új intézményt Dr. Holló József ny. altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója adta át rendeltetésének.